A CIA egy 2014-es törvény értelmében nyilvánosságra hozta Oszáma bin Láden naplóját, amit az amerikai kommandósok az al-Kaida alapítójának 2011-es agyonlövésekor hoztak el 470 ezer dokumentummal együtt a pakisztáni Abbottabadban található rejtekhelyéről, ahol a terroristavezér számítógépét is megtalálták.
A 321 gigabájtnyi, 470 ezer fájlból most 18 ezer iratot, 79 ezer hangfájlt és képet, illetve 10 ezer videót hoztak nyilvánosságra. (Bár valamiért órák óta nem elérhető a vonatkozó CIA-oldal.)
Sok minden kiderült, ami árnyalja a terroristavezérről alkotott képet, a naplójából többek között az, hogy bin Laden először 13 évesen utazott Nyugatra egy kezelésre, majd egy évre rá 10 hetet töltött Oxfordban, ahol valószínűleg angolt tanult, és arról is írt, hogy többször meglátogatta William Shakespeare otthonát Stratford-upon-Avonben, ahol először érezte azt, hogy nem tetszik neki a nyugati kultúra: morálisan túl lazának, és a szaúditól nagyon különbözőnek találta a brit társadalmat, bár – mint írta – akkor még nem tudta pontosan megfigyelni a briteket.
Komoly, a hírszerzőknek értékes információk is napvilágot láttak, például először hoztak nyilvánosságra videót bin Láden fiáról és potenciális utódjáról, Hamza bin Ládenről:
Fontos információk derültek ki az al-Kaida kapcsolatáról más terrorszervezetekkel, például a kelet-afrikai központú al-Shabaabbal, de az is bebizonyosodott, hogy bin Láden még a halálát megelőző utolsó években is napi szinten részt vett az al-Kaida irányításában, pedig az amerikai hírszerző ügynökségek azt hitték, a helyettese, Ajmán az-Zavahri volt az állandó operatív vezető.
Bin Láden amiatt is aggódott, hogy az iszlamista terrorszervezetek egyre szívesebben támadtak muszlim civileket. (Ezt a fajta hadviselést az Iszlám Állam emelte új szintre Szíriában és Irakban.) Olyan anyagokat is találtak, amikből kiderült, mik voltak az al-Kaida tervei a 2001-es terrortámadás tizedik évfordulójára, hogyan igyekezett a propagandáját eljuttatni a nyugati médiába, és mi volt a reakciója a 2011-es arab tavaszra, a taktikai vitáktól kezdve a médiamegjelenéseken át addig, hogyan próbáltak javítani az imidzsükön a muszlimok között.
De nem kevés meglepő adat is nyilvánosságra került, eddig ezekről írt a nyugati sajtó (a teljesség igénye nélkül):
Mike Pompeo, a CIA igazgatója szeptemberben azt mondta, további anyagokat fognak a titkosítás alól feloldani, „több tízezer dokumentumot kell még megvizsgálni”. Trump megfogadta, hogy mindent nyilvánosságra fognak hozni, „kivéve a nevét és a címét bármilyen említett személynek, aki még mindig él”.
Amerikai tisztviselők egyébként közölték: nem hoznak nyilvánosságra olyan pornográf anyagokat, amiket az amerikai katonák állítólag magukkal vittek az abbottabadi házból.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.