Nehéz férfi munkaerőt találni, kemény fizikai munkára. Ezt Kovács Zoltán mondta, egy budapesti székhelyű, használt ruhákkal foglalkozó cég ügyvezetője. A cég megérezte az utóbbi évek munkaerőpiaci válságát: hiába keresnek munkásokat az üzembe, egyszerűen nem tudnak eleget fizetni.

2016-ban azonban gondoltak egyet, és elkezdtek nagyobb számban menekülteket felvenni. Korábban is csináltak már hasonlót, most azonban minden eddiginél jobban rá voltak szorulva. Csak félig jött be a számításuk: volt, aki szőrén-szálán eltűnt, más még ma is ott dolgozik.

A magyar gazdaság egyre jobban rá van szorulva a külföldi munkaerőre, bár ezt nem szívesen vallja be a kormány.

Varga Mihály gazdasági miniszter szeptemberben arról beszélt, hogy 60 ezer üres álláshely van, ezeknek a betöltésére pedig külföldi munkaerőt is várnak Ukrajnából, Szerbiából. Amikor viszont a menekültkérdés kapcsán szóba kerül az, hogy a Magyarországon státuszt kapó bevándorlók akár a munkaerőhiányon is enyhíthetnének, akkor a kormánypárti politikusok rendszerint elzárkózóak. Pedig most pontosan ez történik, még ha csak párszázas nagyságrendben is.

Magyarul sem tudnak, mégis munkába kell állniuk

„20 éve vagyunk a pályán, azt tapasztaljuk, hogy a munkakeresés a legnehezebb pontja az ittélő külföldiek társadalmi beilleszkedésének, az utóbbi 1-2 évben viszont jelentős változás állt elő ezen a területen” – mondta Kovács András, a Menendék - Migránsokat Segítő Egyesület vezetője egy hétfői beszélgetésen. Kovács szerint ugyanis a munkaerőpiac elkezdte felszívni ezeket az embereket.

Bartha Angelika egy győri munkaerő-kölcsönző cég üzleti vezetője. Egy évvel ezelőtt bekopogtatott hozzájuk a helyi családsegítő szolgálat vezetője, és azt mondta, lenne 5-6 menekültje a közelei Vámosszabadiban lévő menekülttáborból, akik megkapták a menekültstátuszt, és munkát keresnének. Volt köztük iraki, iráni és szomáliai származású is.

A cég rögtön el tudta helyezni őket egy osztrák tulajdonú présházban, az első napon még a gyárba is bekísérték őket. „Beállítottunk egy feketével és egy arabbal, az ottaniak a csodájára jártak” – mondta. Azóta már 16 másik menekültet is elhelyeztek, akiknek a nagy része ma is dolgozik.

Mindez elsőre egyszerűen hangzik, valójában azonban nagyon nem az, ezeknek az embereknek a bekapcsolódása a munkába ugyanis rengeteg kihívást jelent, számukra is, és a munkáltató számára is.

A Menedék Egyesület munkatársai szerint ma már semennyi ideje sincs egy háborús zónából több ezer kilométeren keresztül menekülő, majd Magyarországon menedéjogot kapó külföldinek arra, hogy beilleszkedjen a magyar mindennapokba: azonnal munkába állnia. A menekülttábort ugyanis a státusz elnyerése után pár nappal el kell hagynia, anyagi támogatást pedig nem kap a magyar államtól. „Szociális háló, kapcsolatok és magyar nyelvtudás nélkül kell elkezdeniük dolgozni” – hangzott el a beszélgetésen. A beilleszkedésre fordított idő hiánya pedig meglátszik.

Nagy a csodálkozás, hogy adót is kell fizetni

Kovács Zoltanék a használtruha-kereskedésben először 4-5 külföldit alkalmaztak, ők válogatták a ruhákat. „Kezdetben nagyon sikeres volt, majd jöttek a problémák” – mondta. Egyik nap például azt vették észre, hogy az ötből egy külföldi sem ment be dolgozni, őket azóta sem látták, pedig bejelentett alkalmazottak voltak. Máskor egy férfi azt mondta, a ramadán miatt nagyon fáradt, ezért nem tud bemenni dolgozni, egy harmadik pedig egyszer csak arra hivatkozva nem jelent meg a munkahelyén, hogy költözik.

Bartha Angelika szintén tapasztalt hasonlókat, ugyanekkor ezt mindketten annak a számlájára írják, hogy a más kultúrákból származó munkások egyszerűen nem értik még, hogyan mennek Magyarországon a dolgok, mert senki sem mondta még el nekik.

Bartha szerint sokszor magyarázni kell nekik, hogy az ember nem hiányozhat csak úgy egy napot a munkából, ha beteg, akkor például orvosi igazolást kell vinnie. Az első bér szintén nehéz kérdés, ők ugyanis simán felszorozzák az órabérüket az elvégzett munkaóráikkal, majd csodálkoznak, hogy miért kapnak annál jóval kevesebb fizetést. Ilyenkor elmagyarázzák nekik, hogy az állam abból még levonja az adót.

Számukra is tartogat kellemetlen meglepetéseket a munka: ha nem tudnak magyarul és angolul sem, már nagy hátrányból indulnak, még fizikai munka esetén is. De sokszor az is kevés, ha angolul beszélnek, mert a kétkezi munkás magyar kollégáik nem értik őket.

„Sokszor nem is nagyon barátkoznak, nem járnak el együtt programokra, emiatt pedig magányosak és ettől szenvednek” – mondta Bartha Angelika.

„Néha mindenki elvét valamit. Először amikor az itteniek hibáztak, akkor legyintettek. Amikor én hibáztam, arról mindenki tudott. Új voltam. Ha egy munkahelyen csak külföldiek dolgoznak, akkor mindenki különböző és emiatt könnyebb érteni egymást. De amikor egyedül vagy egy magyar cégnél, ahol több mint száz ember dolgozik, és csak én vagyok külföldi, akkor nem egyszerű az elején. Dolgoznom kell azért is, hogy dolgozhassak. Nekik meg idő kell, hogy megismerjenek” – mondta erről egy szomáliai származású menekült, aki néhány éve él Budapesten, és hegesztőként dolgozik.

Nem válogatósak, szeretnek túlórázni

Hiába tűnik azonban elsőre extra vesződségnek egy menekült munkavállaló, a cégek valójában nagyon is jól járnak vele.

Egyrészt örülnek, hogy egyáltalán vannak.

Kovács Zoltán szerint manapság nagyon nehéz fizikai munkára magyar munkaerőt találni, a menekültek azonban örömmel jönnek. Külön hangsúlyozta, hogy ez nem azért van, mert őket kevesebb pénzért alkalmazzák, hiszen ugyanannyit keresnek mint a magyar munkavállalóik, egyszerűen ők elérhetők.

Másrészt nagy a teherbírásuk és lelkesen is dolgoznak. „Nem válogatósak, szeretnek túlórázni, ezért van, hogy ők keresik a legtöbbet a cégnél” – mondta Bartha Angelika.

Péter Emese, egy étteremüzemeltetéssel foglalkozó multinacionális cég munkatársa azt mondta, januárban egy menekült munkatársukat fogják a hónap dolgozójának választani, annyira ügyes. Már magyarul is tud valamennyire. Ehhez azonban sok türelem is kellett:

• A menekültek foglalkoztatását azzal kezdték, hogy elmagyarázták a többi munkavállalójuknak, kik érkeznek hozzájuk.
• Ha kellett, segítettek iskolát szerezni az egyik afgán munkavállalójuk gyerekeinek.
• Ha egy muzulmán férfi érzékeny volt arra, hogy húsokkal dolgozzon, úgy inkább elintézték, hogy csak vegetáriánus szendvicsekkel foglalkozhasson.

A Menedék Egyesület szerint tartózkodási engedéllyel jelenleg több ezer külföldi dolgozik Magyarországon, ebbe ugyanakkor minden olyan munkavállaló beleszámít, aki az EU-n kívülről jött Magyarországra. A menekültek csupán párszázan lehetnek, erről nincs pontos statisztika.

A cégek képviselői azt mondták, elsősorban fizikai munkákra alkalmazzák őket. Péter Emesééknél például konyhai kisegítőként dolgozott egy magasan képzett menekült is, aki pár hónap múlva már az ENSZ-nél kapott munkát.