Ne csodálkozzon, ha mostanában kap fizetési felszólítást egy akár évekkel korábbi, horvátországi parkolási ügyben! Egy pulai parkolási társaság ügyvédje egy magyar kollégája segítségével próbálja behajtani a magyar autósokon a büntetéseket, köztük olyat is, ami fél év múlva elévül.
Olvasónk eléggé meglepődött, amikor a napokban kézhez kapott egy magyar nyelven írt fizetési felszólítást, melyben
egy 2013-as, horvátországi parkolási bírság befizetésére szólítják fel.
Nem meglepő módon nem őrizte meg a közel öt éves parkolójegyet, ezért a levélben megjelölt, a „kommunikáció segítésével” megbízott magyar ügyvédet kérdezte meg, honnan veszik, hogy nem volt érvényes az ablakba tűzött parkolójegy. Elmondása szerint azt a választ kapta, ha érvényes lett volna, biztosan nem büntették volna meg. Kérdésünkre dr. Kőszegi János azt írta, „A fizetési felszólításokhoz az eljáró horvát ügyvéd dokumentációt, valamint fényképfelvételt csatolt.” Ez egyébként igaz, olvasónk nekünk is elküldte, de az elmosódott fotókon csak az autó látszik, a parkolójegy már nem. Tőle 169 eurót, azaz úgy 53 ezer forintot követelnek, melyből 27 ezer forint az a költség, melyet a levél tartalma szerint arra költöttek, hogy kiderítsék, ki az autó tulajdonosa.
Valószínűleg nem véletlen, hogy ilyen szervezett formában próbálják most behajtani a bírságokat Magyarországon.
Horvátország több mint egy évtizede szenved a problémától, amit a parkolásért nem fizető turisták okoznak.
Egy 2013-as cikk szerint Zágrábot csak 2012-ben 566 ezer euróval (úgy 176 millió forinttal) rövidítették meg a nem fizető turisták, akiknek az autóit az akkori törvények értelmében nem vontathatták el, de a tengerparti települések nagy részén is hatalmas összegektől estek el a parkolási társaságok a behajthatatlan bírságok miatt. Az ügy egyik éllovasa lett az olvasónknak most felszólítást küldő ügyvéd, Marko Kuzmanović, a pulai parkolási társaság jogi képviselője.
Horvátország 2013-as uniós csatlakozása után felmerült a kérdés, hogy a Horvátországban bevett rendszer, miszerint közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyással próbálják behajtani a büntetést bírósági ítélet helyett, az Európai Unió más államaiban is elfogadható-e.
A horvát jogrendszerben - a magyarhoz és a svédhez hasonlóan - egy bizonyos összeg alatt fizetési meghagyási eljárás keretében hajtják be a bírságokat. Ez azt jelenti, hogy csakúgy, mint nálunk, így próbálják mentesíteni az amúgy is túlterhelt bíróságokat. Ez Magyarországon azt jelenti, hogy amint a meghagyás jogerőre emelkedik, máris végrehajtható. A horvát rendszer nagyon hasonló, így
sok magyar, aki fizetési felszólítást kap, azt gondolhatja, hogy ez ugyanolyan kötelező jellegű irat, mint egy magyar közjegyző által kiállított fizetési meghagyás. Pedig nem az.
2010 szeptemberében egy Sven Klaus Tedehran nevű, német lakhelyű férfi a horvátországi Pulában, egy közterületi parkolóban állt meg kocsijával. Négy és fél évvel később a pulai, állami tulajdonban lévő parkolási társaság be akart rajta hajtani egy 100 kunás (úgy 4 ezer forintnyi) bírságot, amit a férfi nem fogadott el, így ügye a pulai városi bíróságra került. Tedehran kifogása szerint a horvát közjegyzőnek nem volt jogköre eljárni Németországban, ahogy a többi, az Európai Unióhoz tartozó államban sem. Ezután a pulai bíróság felfüggesztette az eljárást, és az Európai Bíróságtól (ECJ) kért állásfoglalást.
Az Európai Bíróság 2017. márciusában meghozott ítéletében megerősítette, hogy a fizetési meghagyás az unió államaiban nem elég a behajtáshoz, ugyanakkor azt is megállapította, hogy
az ilyen típusú bírságok az Európai Unió államaiban behajthatók, de csak akkor, ha az ügyben bíróság dönt.
Úgy tűnik, a pulai parkolási társaságot képviselő horvát ügyvéd, Marko Kuzmanović elhatározta, hogy a számukra részben kedvezőtlen döntés ellenére megpróbál behajtani minden bírságot, amit csak lehet, lehetőleg még azelőtt, hogy azok elévülnének (az elévülési idő ezekben az esetekben 5 év). Olvasónkat egy 4 és fél évvel ezelőtti bírság befizetésére próbálják rávenni egy bírósági eljárást megelőző fizetési felszólítással. Ebben leírják, amennyiben nem rendezi tartozását 8 napon belül, a parkolási társaság a horvát bírósághoz fordul.
A lényeg tehát az, hogy ezeket a fizetési felszólításokat az Európai Bíróság nem ismeri el kötelező érvényűnek, ugyanakkor amennyiben a magyar állampolgár nem fizet, és vállalja, hogy a parkolási társaság a horvát bírósághoz fordul, és azt a bírságot bizonyítottnak találja, az már Magyarországon is behajtható lesz.
Kérdés persze, hogy megéri-e a társaságnak akár több ezer bírsággal a bírósághoz fordulnia, különösen olyan esetekben, melyek olyan régiek, hogy hamarosan el is évülnek.
A Croatian Times 2014-ben arról írt, horvát ügyvédi irodák több európai uniós államban kerestek maguknak partnereket a behajtáshoz, csak Olaszországban 4500 büntetést küldtek ki, és több ezer felszólításra számítottak Németországban is. 2015-ben szlovénok ezrei kaptak hasonló felszólítást.
Megkérdeztük dr. Kőszegi Jánost is, Magyarországon hányan kaphatnak a közeljövőben hasonló levelet, de még nagyságrendre vonatkozó számot sem kaptunk.
„A követelések érvényesítésére Európa több országában kerül sor. Amennyiben a fizetési felszólítás alapján a kötelezettek nem teljesítenek, úgy annak jogszerű érvényesítése iránt a jogosult bírósághoz fordulhat, melynek költsége a tartozás összegét tovább növelheti, ezért javasolt a tartozást az ügyvédi felszólítás alapján megfizetni” - írja a horvát fél kommunikációját segítő ügyvéd.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.