Kedden jelentek meg a legfrissebb PISA-eredmények, amit 72 országban, összesen több mint félmillió középiskolás bevonásával állítottak össze. Az idei eredményekről a 24.hu-n jelent meg egy részletes elemzés, eszerint a három évente elvégzett felmérés legutóbbi körében is a világátlag alatt teljesítettek a magyar diákok. 

Elől a szokásos módon a kelet-ázsiai országok, illetve angolszász országok szerepelnek.

Az egyes részterületekről elmondható, hogy mind természettudományokban, mind matematikában, mind szövegértésben, mint a társadalmi háttér leküzdésében az OECD-átlag alatt teljesítenek a magyar diákok, a visszaesés mindenhol 2006 óta mérhető. Egyedül a fiúk és a lányok teljesítménye közötti különbségek felszámolásában teljesítünk jobban, mint az OECD-országok átlaga. 

Az elemzés arról is ír, hogy lényegesen, 10 ponttal végeztünk összességében gazdasági potenciálunk alatt. A régióban viszont ez a 10 pont sem lett volna elég ahhoz, hogy beérjük a környező országokat, melyek eszerint mind gazdasági erejükön felül teljesíthettek. 

Látványos az is, hogy a készségalapú feladatok sokszor messze állnak a tudásközpontú magyar oktatástól, ez magyarázhatja a rosszabb eredményeket. Mint az elemzés kitér rá, ezt a különbséget húzza alá a TIMSS nevű nemzetközi kompetenciateszt, ami azt vizsgálja, hogy a gyerekek tudják-e, amit a nemzeti tantervük szerint tudniuk kell, és itt a magyar diákok mindig jobban szerepelnek. 

Idén először közöltek eredményeket a kollaboratív problémamegoldási készségekről, a magyar diákok itt sem szerepeltek jól: a magyar 15 évesek egyedül is nehezen oldottak meg problémákat, de a csoportos munka sem javított a teljesítményükön. 

Súlyos probléma, hogy 

nálunk határozta meg legjobban az elért pontszámot a diák élethelyzete,

azaz hogy milyen családi háttérből érkezett a gyerek. Ez jött ki a három vizsgált tárgynál és a közös problémamegoldásnál is. 

Szintén kitér arra az elemzés, hogy az iskolák közötti különbség nagyon erős a magyar diákok esetében, csak két országban mértek nagyobb különbséget a rosszabbul és jól teljesítő iskolák között. Viszont iskolán belüli eredmények tekintetében az OECD-átlagnál némileg jobb teljesítményt nyújtunk. 

Az EMMI tavaly többek között módszertani sajátosságokkal magyarázta a rossz eredményeket, például hogy számítógépen kellett kitölteni a teszteket. A PISA-tanulmány is aláhúzza, hogy az befolyásolhatja az eredményeket, hogy mennyire kezelik magabiztosan a számítógépeket a diákok. 

A magyar helyzetről készült adatok itt olvashatóak el angol nyelven.