Pár hónapja még pont azoknak a rákgyógyszereknek a bevezetését ünnepelték, amiknek most korlátoznák a felhasználását
2017 október 27., 11:06
A szlovákok kétszer annyi pénzt kapnak az államtól gyógyszerre, mint a magyarok
Ha a háziorvos felír egy gyógyszert, az egyszeri magyar állampolgár pedig elmegy a patikába, és megveszi, akkor azt jóeséllyel olcsóbban fogja kapni, mint amennyi annak a gyógyszernek a piaci értéke. Ez egyszerűen azért van, mert az állam beszáll a gyógyszerek árába, így a betegeknek csak a térítési díjat kell megfizetniük.
Igen ám, de Magyarország 2011-ben elkezdte lefaragni a gyógyszeres közkiadásokat, és hiába indult be azóta a gazdasági növekedés, a V4-országok közül egyedül nálunk maradt továbbra is csökkenő pályán a gyógyszertámogatás. Erre jutott egy nemrég megjelent tanulmány.
Ha gyógyszertámogatásról van szó, a szomszédok jól leköröznek minket
Az egészségügyi kutatásokkal foglalkozó Ideas & Solutions Kft. a közelmúltban készített egy tanulmányt, amely azt vizsgálja, hogyan alakultak 2010 és 2015 között a nettó gyógyszer-közkiadások a V4-országokban. Az OECD amúgy rendszeresen számol hasonló adatokat, a tanulmány szerint azonban azok nem elég pontosak, mert egyrészt nem tartalmaznak minden költségvetési forrást, másrészt nem számolnak azzal, hogy hiába ad az állam gyógyszertámogatást, valamennyi pénz ebből - például adó formájában - vissza is folyik hozzá. Ők azonban a saját számításaikat kiigazították a bevételi adatokkal is
Ha csak a csupasz számokat nézzük, akkor a kiadások Lengyelországban a legmagasabbak és Szlovákiában, illetve Magyarországon a legalacsonyabbak. Ez azonban csalóka, hiszen a lengyeleknek 40 millió embert kell gyógyszerrel ellátniuk, Szlovákiának pedig csak 5,5 milliót.
Azt azonban a tanulmány külön kiemeli, hogy Csehországban úgyis 60 százalékkal magasabbak a magyarnál a gyógyszer-közkiadások, hogy két ország lakosságszáma megegyezik. Ezt az eltérő szabályozással és az eltérő “egészségügyi prioritásokkal” magyarázzák.
Az igen beszédes adatok azonban azok, amikor a kutatók a számokat kiigazítják a népességi és a GDP-adatokkal. Az egy főre eső gyógyszerkiadásokat nézve Szlovákia hirtelen az élre ugrik, Csehország a második, Magyarország a harmadik.
Beszédes azonban, hogy egy főre vetített szlovák gyógyszerkiadás közel a duplája a magyarnak. “Magyarországon a nettó gyógyszer-közkiadások mértéke alacsonyabb volt 2015-ben, mint 2010-ben, ami a 2011/12-es jelentős kiadáscsökkentési intézkedésekkel magyarázható, és amely tendencia további Visegrádi országban nem figyelhető meg” - írja a tanulmány.
A lengyelek itt is a sor végén kullognak.
Ezek után a kutatók megnézték azt is, mi történik, ha a gazdasági teljesítményhez mérik a gyógyszerkiadások összegét. Kiderült, hogy 2010 és 2015 között a szlovák és a cseh állam gyógyszer-közkiadásai lényegében nem változtak, a lengyelek pedig hiába állnak itt is a sor végén, még javítani is tudtak.
Ezzel szemben a magyar nettó gyógyszer-közkiadások csökkentek.
Ez látszik is a grafikonon:
“Tekintettel arra, hogy a vizsgált időszakban egy mérsékelt, de folyamatos GDP növekedés voltmegfigyelhető az elemzett országok mindegyikében (köztük Magyarországon is), ezen adatok értelmében a gyógyszerfinanszírozás depriorizált terület a magyar egészségpolitikában. További alternatív magyarázatként szolgálhat, hogy Magyarországon a vizsgált időszakba negy jelentős kiadáscsökkentési hullám befolyásolta a gyógyszerkiadásra vonatkozó eredményeket.” - magyarázza a tanulmány hogy a visegrádi országok közül miért csak Magyarországon csökkent a gyógyszertámogatások szintje.
Itt olvashat róla bővebben, hogyan próbál spórolni az egészségbiztostási alapkezelő a rákgyógyszerek árán.
A cikkhez forrásként az Interdiszciplináris Magyar Egészségügy nevű folyóiratban megjelent A Visegrádi országok nettó gyógyszer-közkiadásainak elemzése 2010 és 2015 között c. tanulmányt használtuk fel.
Update: A kiadó felhívta rá a figyelmünket, hogy a cikk közlésekor nem hivatkoztuk megfelelően a vonatkozó tanulmányt, így ezt most pótoljuk:
IME - Interdiszciplináris Magyar Egészségügy, XVI. évfolyam, 2017/10 lapszám, 43-47 oldal.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.