Pár hónapja még pont azoknak a rákgyógyszereknek a bevezetését ünnepelték, amiknek most korlátoznák a felhasználását

POLITIKA
2017 október 27., 09:06
comments 84

„A kormány intézkedésének köszönhetően ma jóval nagyobb eséllyel gyógyulhatnak a daganatos betegek.”

Ezt idén tavasszal jelentették ki az egészségügyért felelős államtitkárságon. Akkor már a sokadik bőrt húzták le arról, hogy 2017-től 15 új, innovatív rákgyógyszert finanszírozása mellett döntött a kormány. Amikor néhány hónappal korábban, 2016 októberében Ónodi-Szűcs Zoltán, egészségügyért felelős államtitkár beszélt arról, hogy jöhetnek az új rákgyógyszerek, akkor ő is erre a 15 új készítményre gondolt.

A négy daganatos betegség kezelésére alkalmas 15 gyógyszer korábban sem volt ismeretlen Magyarországon, de a betegek csak egyedi méltányosság alapján kaphatták őket. Ezen változtatott egy 2016 őszén kiadott rendelet, ami Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) közleménye szerint

„térítésmentesen, előzetes méltányossági eljárás és adminisztratív terhek nélkül”

tette elérhetővé a rákgyógyszereket a betegeknek. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a korábbinál lényegesen könnyebben írhatták fel a szereket az onkológusok, és azokhoz sokkal gyorsabban (az egyedi méltányossági eljárás 60-90 napig is eltartott), és szélesebb körben jutottak a betegek.

Most viszont úgy néz ki, hogy a kormány meggondolta magát.

Az egészségbiztosító ugyanis november 1-től változtatna bizonyos rákgyógyszerek beszerzésének szabályain, az egy-egy betegségre javallt készítmények közül csak a legolcsóbbat támogatnák. Emiatt most olyan gyógyszerek is kiszorulhatnak a támogatásból, amit éppen pár hónapja, a legnagyobb ünneplés között vezettek be. 

A  Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő október elején közbeszerzést írt ki bizonyos gyógyszerek beszerzésére. Ebben a beszerzésben úgynevezett vaklicites szabályok szerepelnek: a gyógyszereket megversenyeztetik, és egy-egy kategóriában csak a legolcsóbbat támogatják.

Az onkológusok szerint ezzel szisztémával több komoly probléma is van.

Egyrészt a megversenyeztetett innovatív gyógyszerek hasonlóak ugyan, de egyáltalán nem ugyanolyanok. Egész más a hatásmechanizmus, emiatt mások lehetnek a mellékhatások. Lehet, hogy az egyik gyógyszert nem szerencsés felírni, ha a páciens cukorbetegségben szenved, a másik szerre meg a vesebetegséggel is küzdő páciens reagál rosszul. Olyan rákgyógyszerekről van szó, amiket soha nem hasonlítottak még össze egymással, és a 444 által megkérdezett szakértők szerint ahol a világon egyáltalán használnak innovatív készítményeket, ott sehol sem is fordul elő, hogy így kössék meg az orvosok kezét az onkológiai gyógyszerek felírásakor.

„Pár éve még az is a magyar állampolgárság megszerzése mellett szólt mondjuk egy Romániában született magyarnak, hogy itt jobb orvosi ellátást kap, több támogatott gyógyszerhez fér hozzá. Ha ezt bevezetik, akkor örülhet, ha megtartotta a román állampolgárságot, mert az onkológiai gyógyszereknél az biztosítja majd neki a jobb ellátást.”

Ezt egy gyakorló onkológus mondta.

A gyógyszerkassza működését ismerő szakértők szerint a változtatás mögött nem valami speciális ágazati vagy magánérdek áll, egyszerűen spórolni próbál az NEAK. A nemzetgazdasági minisztérium nyomás alatt tartja az egészségügyi államtitkárságot, hogy tartsák minél alacsonyabban a gyógyszerkassza minden évben elszálló kiadásait, az NEAK hivatalnokai pedig így próbálnak spórolni.

A dolog spórolás részével az a probléma, hogy gyógyszerek ártárgyalásai titkosak, így a nyilvánosság sosem ellenőrizheti, hogy mennyivel sikerült jobb árat elérni a vaklicites rendszerben, ha egyáltalán. Valamennyi bizonytalanság a kormány környékén is lehet, mert az új elképzeléssel párhuzamosan egy hagyományos közbeszerzést is kiírtak ugyanazokra a szerekre. Ezt forrásaink úgy interpretálták, hogy ha a vaklicites rendszerben mégsem jönne össze a kívánt árcsökkenés, akkor se kelljen elölről kezdeni a beszerzési folyamatot, az ellátásbiztonságot veszélyeztetve. Közben az eredeti bevezetési tervek november 1-ről szóltak, és még nem derült ki, hogy sikeres volt-e bármelyik a közbeszerzés.

A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság hivatalosan is ellenezte a kormány ötletét, míg a Magyar Onkológia Társaság a csütörtöki Magyar Időkben védte meg a kormány ötletét. ők azt mondták, hogy 

„fontos lenne konszenzusra jutni az ügyben, mert az állandó vitát az orvos-beteg kapcsolat sínyli meg, és ha ez a bizalmi viszony meggyengül, az nagyban befolyásolja a gyógyulás esélyét.”

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.