• A kormány öt éve harcol a dohányzás visszaszorításáért, kitiltották a cigit a szórakozóhelyekről, létrehozták a trafikrendszert.
• A leghatékonyabb fegyver a dohányzás ellen mégis az adó.
• Hiába azonban minden igyekezet, erős visszaesés után a dohányfogyasztás pár éve újra emelkedni kezdett.
• Hogy miért? A sodort cigi miatt.

“Ma már kijelenthető, hogy egyre több magyar teszi le végleg a cigarettát”. Ezt Orbán Viktor mondta 2013 októberében, amikor díjat vett át az Egészségügyi Világszervezettől. A díjat a miniszterelnök a dohányzás visszaszorítása érdekében tett intézkedései miatt kapta, különösen azért, mert 2012-ben betiltották Magyarországon a zárt, nyilvános helyeken történő dohányzást.

Ez a tiltás azonban csak az első lépés volt, az elmúlt hat évben a kormány egy sor olyan intézkedést hozott, amelyek a dohányzás visszaszorítását szolgálták. Ezt elsősorban a fiatalkorúak védelmével és a cigizés durva népegészségügyi hatásaival indokolták, de azért a trafiktörvény kapcsán jutott pénz a haveri vállalkozóknak is.

A SOTE, az ELTE és az EMMI kutatói, köztük a volt egészségügyi államtitkár, Szócska Miklós most megjelentetett egy tanulmányt, amelyben összeszedik, milyen hatásai vannak a kormány dohányzás elleni küzdelmének.

Tízmilliárdoka kerül az államnak a sok dohányos

Az biztos, hogy a cigizés nem olcsó mulatság, a Föld egyik legelterjedtebb egészségkárosító tevékenysége a dohányzás, ráadásul rengeteg pénzbe is kerül. A WHO adatai szerint a világon 1,1 milliárd 15 év feletti ember dohányzik, és jelenleg közel hatmillió ember halálát okozzák a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek. Ez a szám azonban 2030-ra akár nyolcmillióra is nőhet.

Magyarországon a teljes lakosság 38 százaléka cigizett 2009-ben, 2010-ben pedig húszezer ember halt meg dohányzás miatt, ez az összes halálozás 17 százalékát tette ki.

Az államnak egy zsák pénzébe kerülnek a cigi káros hatásai. A tanulmány szerint a magyarok dohányzása miatt fellépő közvetlen és közvetett kiadások 2010-ben meghaladták a 441 milliárd forintot. Ezzel szemben a dohányzásnak tulajdonítható állami bevétel mindössze a 360 milliárd forint volt.

A kormány 2012-ben tiltotta meg a dohányzást a szórakozóhelyeken, kocsmákban és egyéb nyilvános helyeken. A tanulmány ezt nevezi a dohányellenes küzdelem első lépésének, ezt követte a többi intézkedés: trafikrendszer bevezetése, a leszokásra motiváló médiakampányok és a leszokást támogató intézményrendszer bővítése.

A dohánytermékek kiskereskedelmének átalakításával 40 ezerről hirtelen hatezerre csökkent a dohányárusító helyek száma, cigit onnantól kezdve csak az árulhatott, aki trafikkoncessziót nyert (más kérdés, hogy trafikot sok esetben csak a kormányhoz közel álló vállalkozók nyithattak, erről itt olvashat bővebben).

A intézményrendszer erősítése lényegében azt jelentette, hogy létrejött egy módszertani központ a leszokás támogatására, ahol elindítottak egy ingyenesen hívható számot, amelyet tárcsázva orvosok és pszichológusok adnak tanácsokat a leszokással kapcsolatban. Plusz 90 tüdőgondozóban csoportos tanácsadás és egyéni leszokás-támogatás is indult.

Ezeknek a változtatásoknak a hatásaira külön-külön nem tért ki a tanulmány, van azonban egy sokkal fontosabb intézkedés, amelyre igen: szépen egyenletesen elkezdték növelni a dohánytermékek jövedéki adóját.

Az adóemelés fontos dolog, a tanulmány is leszögezi, hogy ez a dohányfogyasztás visszaszorításának egyik leghatékonyabb közgazdasági eszköze. Amerikai kutatások szerint a dohányzást terhelő adók tíz százalékos emelése a fejlett országokban 3-5 százalékos fogyasztáscsökkenést eredményez. Az alacsony jövedelmű országokban ugyanekkora adóemelés már akár nyolcszázalékos fogyasztáscsökkenést is okozhat. Ez történt például Vietnámban is, az ok egyszerű: túl alacsonyak a bérek ahhoz, hogy az emberek egyszerűen benyeljék az adóemelést. Ráadáasul az ademelés a visszaesés ellenére is többletbevételt jelent az államkasszának.

Magyarországon 2010 és 2015 között 5 alkalommal, korábban sosem látott mértékben emelkedett a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adójának mértéke - állítja a tanulmány. A cigaretta minimumadója 18 080 forintról 24 920 forintra növekedett 1000 szálanként, a fogyasztási dohány adója 7 860 forintról 12 460 forintra kilogrammonként. Ez azóta még tovább nőtt, 29 200 és 17 300 forintra. A cigaretta esetében ez 61 százalékos, a fogyasztási dohány esetében 120 százalékos emelkedést jelent.

A csempészcigivel jó lesz vigyázni

Az Eurobarometer felmérései alapján 2009 és 2014 között csökkent a dohányzók száma Magyarországon, nem is kevéssel: a teljes lakosság körében 38 százalékról 30 százalékra, a 15-24 évesek körében 39 százalékról 25 százalékra.

Van azonban egy valami, ami kifogott a kormányon: ez pedig a sodort cigi.

Ha onnan nézzük, hogy az elmúlt években mekkora mennyiség fogyott a dohányból, akkor az látszik, hogy 2012-ig egyre több dohányt adtak el Magyarországon, a csúcs 19 milliárd szál volt. Aztán elkezdett ugyan csökkenni az eladott mennyiség - 2014-ben például már csak 14,9 milliárd szál fogyott az országban - utána azonban újra növekedésnek indult.

Ennek az oka pedig láthatóan az, hogy egyre népszerűbb a sodort cigi, azaz a fogyasztási dohány: 2016-ban már a dohánypiac 49 százalékát ez tette ki, pedig négy évvel azelőtt még ennek a szintnek a közelében sem volt.

Az ok egyszerű, hiába növelte a kormány a fogyasztási dohány adóját brutális mértékben, az még így jóval a cigaretta adószintje alatt maradt. Magyarul jóval olcsóbbá vált tekerni a cigit, mint készen vásárolni.

A dohányfogyasztás alakulása jól látszik ezen a grafikonon:

Maga az adóemelés mindezek alapján elég hatékony fegyver a dohányzás visszaszorítására, de vannak korlátai is. Ebbe enged egy kis bepillantást a nemzetgazdasági minisztérium és a napi.hu egy áprilisi levelezése. A kormány 2016-tól 2017 végéig 29 százalékkal növeli a dohánytermékek jövedéki adóját. Ez egy uniós előírás alapján kötelező, a fogyasztási dohány adóját azonban a kötelezőnél is nagyobb mértékben növelték. Ennek az okáról a portál meg is kérdezte a nemzetgazdasági minisztériumot.

Az NGM erre azt írta, hogy a környező országokhoz képest így is jelentősen alacsonyabb a fogyasztási dohány ára. Ennél magasabb adómérték pedig azért nem várható, mert a cél, hogy “a legtöbb fogyasztó a legális források felé forduljon”. Ez summázva annyit jelent, hogy a szomszédos országban olcsóbban lehet dohányhoz jutni, és félő, hogy a további adóemeléssel felpörögne a feketepiac.

A csempészcigivel a tanulmány is foglalkozik. Igaz, a szerzők éppen azt írják, hogy hiába hangzik el mindig érvként, hogy a dohányzás visszaszorítása a feketekereskedelem növekedésével járhat, ez szerintük minden valóságtartalmat nélkülöz.

Az ehhez csatolt grafikon mondjuk épphogy egy ennél árnyaltabb képet mutat: az adóemelés és a trafikkoncesszió bevezetése után hirtelen közel duplájára emelkedett a cigaretta feketekereskedelmének mértéke, és legalább három évébe telt a hatóságoknak visszaszorítani azt a 2013-at megelőző szintre.

A cikkhez forrásként az Interdiszciplináris Magyar Egészségügy nevű folyóiratban megjelent A dohányzás elleni küzdelem a 2010-2014 közötti időszakban c. tanulmányt használtuk fel.

Update: A kiadó felhívta rá a figyelmünket, hogy a cikk közlésekor nem hivatkoztuk megfelelően a vonatkozó tanulmányt, így ezt most pótoljuk:
IME - Interdiszciplináris Magyar Egészségügy, XVI. évfolyam, 2017/10 lapszám, 11-17 oldal.