Brüsszelben éppen azt tárgyalják, hogyan kerüljék el a kötelező kvótát

Két hete felpörgött a kormányzati kommunikáció, és minden csapból az folyt, hogy Brüsszel megszavazta a kötelező betelepítési kvótákat, és nyilván nem saját akaratából:

"Ma délben Soros szövetségesei a Soros-terv több pontját konkrétan megszavazták az Európai Parlamentben, ebből is látszik, hogy a migránspárti javaslatok egyre magasabb szintre kerülnek, és egyre magasabb szintű támogatást kapnak Brüsszelben"

- mondta az MTI szerint Hidvéghi Balázs,  a Fidesz kommunikációs igazgatója, az elfogadott indítványt "rendkívül veszélyes bevándorláspárti javaslatnak" nevezve. Ugyanezt darálta a következő napokban az egész gépezet, Gulyás Gergely frakcióvezető szerint az EP „Soros-konzultációs ívet töltött ki” a bevándorlást támogató nyilatkozattal. Az Index akkor türelmesen elmagyarázta, miért full kamu az egész hiszti. Ugyanis valójában "arról döntött az EP, hogy indulhat a tárgyalás a kvótákról a kormányokkal. Ez azt jelenti, hogy az Európai Parlament kiválaszt egy küldöttséget, az uniós kormányok illetékes miniszterei is küldenek egyet, és ők a következő hetekben összeülnek, és elkezdenek róla beszélgetni, hogy hogyan nézzen ki az új menekültfogadási rendszer. A szavazás jegyzőkönyvében ez úgy szerepel, hogy 'intézményközi tárgyalások megnyitására vonatkozó határozatot' hozott a parlament."

Most pedig úgy tűnik, hogy az unió soros elnökségét betöltő Észtország előállt egy javaslattal erre a tárgyalássorozatra, amelynek 

a lényege pont az, hogy ne legyen kötelező kvóta.

Donald Tusk bizottsági elnök mögött Orbán és Juri Ratas észt miniszterelnökFotó: JONATHAN NACKSTRAND/AFP

Magas rangú uniós diplomaták a Reutersnek és a Financial Timesnak is arról beszéltek, hogy az észt terv központi eleme, hogy csak azoknak az országoknak kell menekülteket befogadnia, amelyek erre hajlandóak. A javaslat szerint az Európai Bizottság - jórészt a népességi és gazdasági adatok alapján - megállapítaná, hogy az egyes országoknak hány menedékkérőt kell befogadnia. Ha azonban ennél többen érkeznek hozzájuk, akkor ebben a "válsághelyzetben" a többi ország segítséget nyújtana nekik - akár úgy, hogy átvesz menedékkérőket. Akik viszont ezt nem akarják, azok más eszközökkel - pénzzel, adományokkal, emberi erőforrással - támogathatnák a befogadó országokat. 

Első körben mindenféle segítségnyújtás önkéntes alapon történne, de ha a válsághelyzet tartósan fennáll, és az egyes országokra jutó menedékkérők számának 150 százalékát kell kezelni, akkor az EU a tagallamok többségi döntésével kötelezhetné a tagállamokat a "szolidaritásra". De menekültek átvételét csak akkor írnák elő, ha ebben a küldő és a fogadó ország egyetért. Jüri Laas észt szóvivő szerint a javaslatuk egy 

"fair, kiegyensúlyozott és végrehajtható kompromisszum".

A név nélkül nyilatkozó diplomaták szerint az észteknek épp az a célja, hogy sikerüljön megszüntetni az egyes posztkommunista országokkal fennálló durva vitát. A Reuters azt írja, hogy Lengyelország és Magyarország is célzott arra, hogy a kötelező kvóták elkerülése érdekében hajlandó lenne más módon részt venni az elosztási rendszer támogatásában. Ez meglepő állítás, hiszen a magyar kormány eddig ezt ellenezte, és csak a határvédelemre, vagyis a menedékkérők távol tartására látszott hajlandónak pénzt áldozni.

Közben a kormánypártok tovább küzdenek a fantom ellen: Gulyás Gergely hétfőn jelentette be, hogy "a Fidesz-frakció országgyűlési határozati javaslatot terjeszt elő ezen a héten, elutasítva benne azt az európai parlamenti határozatot, amely felső korlát nélküli, kötelező betelepítést akar rákényszeríteni az Európai Unió minden tagállamára".