Gulyás: A kerítés maga a szolidaritás
2017 november 19., 06:50
Brüsszelben éppen azt tárgyalják, hogyan kerüljék el a kötelező kvótát
Két hete felpörgött a kormányzati kommunikáció, és minden csapból az folyt, hogy Brüsszel megszavazta a kötelező betelepítési kvótákat, és nyilván nem saját akaratából:
"Ma délben Soros szövetségesei a Soros-terv több pontját konkrétan megszavazták az Európai Parlamentben, ebből is látszik, hogy a migránspárti javaslatok egyre magasabb szintre kerülnek, és egyre magasabb szintű támogatást kapnak Brüsszelben"
- mondta az MTI szerint Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója, az elfogadott indítványt "rendkívül veszélyes bevándorláspárti javaslatnak" nevezve. Ugyanezt darálta a következő napokban az egész gépezet, Gulyás Gergely frakcióvezető szerint az EP „Soros-konzultációs ívet töltött ki” a bevándorlást támogató nyilatkozattal. Az Index akkor türelmesen elmagyarázta, miért full kamu az egész hiszti. Ugyanis valójában "arról döntött az EP, hogy indulhat a tárgyalás a kvótákról a kormányokkal. Ez azt jelenti, hogy az Európai Parlament kiválaszt egy küldöttséget, az uniós kormányok illetékes miniszterei is küldenek egyet, és ők a következő hetekben összeülnek, és elkezdenek róla beszélgetni, hogy hogyan nézzen ki az új menekültfogadási rendszer. A szavazás jegyzőkönyvében ez úgy szerepel, hogy 'intézményközi tárgyalások megnyitására vonatkozó határozatot' hozott a parlament."
Most pedig úgy tűnik, hogy az unió soros elnökségét betöltő Észtország előállt egy javaslattal erre a tárgyalássorozatra, amelynek
a lényege pont az, hogy ne legyen kötelező kvóta.
Magas rangú uniós diplomaták a Reutersnek és a Financial Timesnak is arról beszéltek, hogy az észt terv központi eleme, hogy csak azoknak az országoknak kell menekülteket befogadnia, amelyek erre hajlandóak. A javaslat szerint az Európai Bizottság - jórészt a népességi és gazdasági adatok alapján - megállapítaná, hogy az egyes országoknak hány menedékkérőt kell befogadnia. Ha azonban ennél többen érkeznek hozzájuk, akkor ebben a "válsághelyzetben" a többi ország segítséget nyújtana nekik - akár úgy, hogy átvesz menedékkérőket. Akik viszont ezt nem akarják, azok más eszközökkel - pénzzel, adományokkal, emberi erőforrással - támogathatnák a befogadó országokat.
Első körben mindenféle segítségnyújtás önkéntes alapon történne, de ha a válsághelyzet tartósan fennáll, és az egyes országokra jutó menedékkérők számának 150 százalékát kell kezelni, akkor az EU a tagallamok többségi döntésével kötelezhetné a tagállamokat a "szolidaritásra". De menekültek átvételét csak akkor írnák elő, ha ebben a küldő és a fogadó ország egyetért. Jüri Laas észt szóvivő szerint a javaslatuk egy
"fair, kiegyensúlyozott és végrehajtható kompromisszum".
A név nélkül nyilatkozó diplomaták szerint az észteknek épp az a célja, hogy sikerüljön megszüntetni az egyes posztkommunista országokkal fennálló durva vitát. A Reuters azt írja, hogy Lengyelország és Magyarország is célzott arra, hogy a kötelező kvóták elkerülése érdekében hajlandó lenne más módon részt venni az elosztási rendszer támogatásában. Ez meglepő állítás, hiszen a magyar kormány eddig ezt ellenezte, és csak a határvédelemre, vagyis a menedékkérők távol tartására látszott hajlandónak pénzt áldozni.
Közben a kormánypártok tovább küzdenek a fantom ellen: Gulyás Gergely hétfőn jelentette be, hogy "a Fidesz-frakció országgyűlési határozati javaslatot terjeszt elő ezen a héten, elutasítva benne azt az európai parlamenti határozatot, amely felső korlát nélküli, kötelező betelepítést akar rákényszeríteni az Európai Unió minden tagállamára".
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.