Időről időre visszatérő hír, hogy az eredeti munkája megtartása mellett tartalékos katonatisztté avatnak egy újabb megyei kormánymegbízottat, a legutóbbi ilyen a Csongrád megyei Juhász Tünde volt a napokban, akiből ezredes lett. 

Miután megjelent a hír a kinevezéséről, egy rakás kétkedő vélemény és komment jelent meg arról, hogy milyen katona lehet a gyakorlatban egy megyei kormánymegbízott, hogy miként tudja ellátni az elvileg igen fontos alapmunkáját, ha közben bármikor behívhatják, illetve hogy mi van, ha egy esetleges vészhelyzetben egyszerre két minőségében kellene helytállnia, és nem kevesen eleve megkérdőjelezték, hogy ezek a tisztek például részt vettek-e egyáltalán bármiféle kiképzésen, vagy totál operettkatonák.

A kormánymegbízottak egyébként azért esküsznek fel sorban, mert 2016. novemberében Simicskó István honvédelmi miniszter egy nyilvános eseményen megkérte őket az önkéntes tartalékos rendszerhez történő csatlakozásra.

Az ügyben kérdéseket küldtem Juhász Tündének, aki olyan részletes tisztázó választ adott, amiből rengeteg minden kiderül az egyenruhás kormánymegbízottakról. 

Tömören:

• Az egyenruhába öltöző kormánymegbízottak nem klasszikus tartalékosok, hanem alapvetően látvány- vagy médiakatonák
• úgy avatják fel őket, hogy előtte nem részesülnek semmiféle kiképzésben, bár később ezt be kell pótolniuk
• éles helyzetben, ellentétben a rendes tartalékosokkal, nem hívhatók be
• nem parancsolhatnak más katonáknak
• saját magukat  "a tartalékos rendszer és a civil társadalom közötti összekötőknek" vagy "szemlélőknek" nevezik
• a legfontosabb katonai tevékenységük az, hogy nyilvános eseményeken néha egyenruhában jelennek meg, elvileg ezzel is népszerűsítve a tartalékosságot

Részletesebben:

Juhász Tünde először a motivációról írt, amiért egyenruhát húzott:

2016 novemberében a honvédelmi miniszter a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkárának és a Magyar Honvédség vezetésének jelenlétében ismertette a tartalékos rendszer megújításának programját a kormánymegbízottak előtt, és arra kért bennünket, hogy csatlakozzunk az önkéntes tartalékos rendszerhez. Jómagam az elsők között jelentkeztem az önkéntes tartalékos szolgálatra, mert úgy gondolom, a rendszer életre hívása lehetőséget teremt mindenkinek – aki nem a katonai szolgálatot választotta hivatásául –, hogy valamilyen szinten mégis segítse, bázisa lehessenek a nemzeti haderőnek. 

Juhász sikeres alkalmassági vizsgálat után 2017. augusztus 20-án, Ópusztaszeren, a sajtó nyilvánossága előtt írta alá az erről szóló,  2022. augusztus 19-ig tartó, ötéves, fix időtartamú szerződést.

A kormánymegbízottak „tartalékos ezredesként” szerelnek fel, és mint önkéntes műveleti tartalékosok, ebben a rendfokozatban a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság állományába tartoznak. Azon belül az adott megyében a tartalékos rendszer és a civil társadalom közötti összekötőként képviselik mindazon értékeket, amelyeket a haza védelme, a „honvédelem, mint nemzeti ügy” jelent.

Na de mit is jelent ez a gyakorlatban? Mennyire katonák ők?

Szerepünket, mint „szemlélők” látjuk el. A katonai és társadalmi eseményeken, rendezvényeken viselhetjük a tartalékos egyenruhát, személyes példánkkal népszerűsítjük az önkéntes vállaláson alapuló tartalékos katonai szolgálatot. Figyelemmel kísérjük és támogatjuk az adott megyében a tartalékos rendszer kiépítésének helyzetét, részt veszünk a részükre szervezett kiképzési és egyéb katonai programokon, de ezen kívül tényleges katonai szolgálatra nem vagyunk behívhatók, honvédelmi alegységek nem kerülhetnek parancsnokságunk alá, továbbra is ellátjuk a fővárosi, illetve megyei védelmi bizottságok elnöki teendőit. Ez utóbbi megbízatásunk miatt – tartalékos szolgálatunktól és főtiszti kinevezésüktől függetlenül – egyébként is sokrétű honvédelmi tevékenységet végzünk (például gazdaságmozgósítási vagy lakosság-ellátási feladatok), melyet jogszabály ír elő részünkre.

Na de tényleg igaz, hogy mindehhez még a kiképzésen se kell résztvenniük?

Kiképzésre még eddig nem került sor, de az önkéntes tartalékos szolgálathoz ez is hozzátartozik, amely az első évben 120 óra, több alkalomra elosztva. A kiképzés modulrendszerű, rugalmasan igazodik minden tartalékos elfoglaltságaihoz, és részben a megyében, részben központi helyszíneken (lőtereken) történik. A későbbiekben ismétlő kiképzési foglalkozásokra kerül majd sor, például évente éles lőgyakorlaton kell részt vennie minden tartalékosnak, így nekem is.

Juhász Tünde azzal fejezte be a válaszlevelét, hogy

Bízom abban, hogy levelemmel sikerült eloszlatnom néhány félreértést és ráirányítanom az Ön a figyelmét is a honvédelem, mint nemzeti ügy szolgálatára.

Ennyire nyitott kaput kormánykáder még nem döngetett, hiszen én már 18 éves koromban annyira fontosnak tartottam a honvédelmet mint nemzeti ügyet, hogy egy éven át folytattam nemzeti ellenállást a kommunista politikai tisztekkel, illetve az Alpok mögül támadó olasz hegyivadászokkal szemben a lenti laktanyában.