Telekom Leoncio aranyketrecben fogja mutogatni, hogy milyen pompásan érzi magát a sok ezer kis irodai Isaura

Itt, az Albert Flórián út felől lesz a hátsó bejárat.Fotó: Halász Júlia

Még el sem kezdődött a Telekom istentelenül nagy, félig elkészült, leendő székházának a sajtóbejárása, máris megvan a bokrétaünnep legjobb sztorija. Egy Pletykás Forrás ugyanis megsúgja, hogy a Telekom azzal próbálta volna elkápráztatni az összegyűlt tudósítókat, hogy a címszereplő bokrétát egy nagy drónnal reptették volna fel a betonmonstrum tetejére, csakhogy a hatóság – a drónreptetés elvileg engedélyköteles – jó érzékkel jött rá, hogy ki más követne el drónos merényletet a Budapesten tartózkodó kínai delegáció ellen, mint egy német multicég magyar leányvállalatának vezetősége a teljes magyar sajtó jelenlétében, így teljes joggal tagadta meg a repülési engedélyt.

Kár, mert jól kinéző bokrétáról van szó, ami valójában, közelebbi szemrevételezés alapján egy vidám színű szalagokkal díszített, optimista halotti koszorúnak bizonyul, ami rokonszenves főhajtás a mexikói halálkultusz előtt.

A végén daruval tették föl a tetőre.Fotó: Halász Júlia

Bár mindenki Telekom-székházként emlegeti, a ház tulajdonjogilag egyébként nem is  a Telekomé, hanem a Wing építi magának, majd 15 évre kiadja a nagy részét – de nem is az egészet – a Telekomnak.

Ezt látja az ember, ha a híd felől közelít a Könyves Kálmán körúton.Fotó: Halász Júlia

A székház külsejéről egyelőre sportszerűtlen és egyben értelmetlen véleményt mondani, mert még csak félig van készen. Ami már most is látszik belőle, az annyi, hogy semmiképp sem valami drámai, érdekes, látványosságra törő, különleges formájú vagy anyaghasználatú épületről van szó, hanem egy baromi nagy, üveggel bevont beton téglatestről, aminek kivágták az egyik sarkát, ahol emiatt grandiózus belépőtér alakult ki. 

Ezt látná az ember, ha 100 méter magasra pattanna fel a Fradi-stadion kezdőkörében elhelyezett gumiasztalról.Fotó: Halász Júlia

Belül pedig három nagy udvar biztosítja, hogy a munkavállalók a fényhiány miatt ne csírázzanak ki, mint a félsötétben tartott krumpli. A Telekom-székház legjellemzőbb külső esztétikai vonása egyelőre az, hogy félig eltakarja a baromi jól kinéző Fradi-stadiont.

Fotó: Halász Júlia

Belül van a lényeg

Miután átverekedtük magunkat a sáron, és bejutottunk a bejárás gázégőkkel melegített kiindulópontjához, a Wing és a Telekom összegyűlt szakemberei, PR-esei és menedzserei két dolgot kezdenek azonnal ezerrel sulykolni:

100, mondom SZÁZezer négyzetméter!!

és 

az Anyairodaház lényege nem a villantós külső, hanem, hogy itt milyen szuperül fogják érezni magukat az irodarabszolgák munkavállalók.

Így nézne ki a ház az Üllői-Könyves Kálmán-sarok felől nézve, ha megtámadná egy gigantikus újságíró és egy irtózatosan nagy PR-es.Fotó: Deri Miklos

Ebben a szellemben tekintettem meg a kiállított makettet, amiből eleve sokkal több konkrétumra lehetett következtetni, mint a későbbi bejárásból, hiszen az épület, mint említettem, csak betonvázszinten van kész + némi homlokzat. 

A következő izgalmas részleteket szúrtam ki:

Közvetlen műholdas vonal a titkos tárgyalásokhoz

Zsíros alvállalkozói szerződésre várakozó NER-lovag Matolcsy Ádám és Tiborcz István baráti köréből:

Rejtett golfpálya a magyar viszonyokra adaptálva: a versenyzőknek egy homokgödörben kell kepeckedniük, a kibicek mindezt jó minőségű gyepről figyelik:

Budapest legexkluzívabb, titkos horgásztava:

Háromszintes, önmagában kisebb irodaház méretű beépített jegesmedveketrec dizájnolt jégtáblákkal:

Igéretes, ez a legkevesebb, amit a makett megszemlélése után elmondhat az ember. 

Hogyan szervezik a dolgozók munkáját az ország legnagyobb munkahelyén?

Gyorsan megtudom, hogy az Ország Legnagyobb Méretű Munkahelyére nem lesz kötelező mindenkinek bejárni. Ez annyit tesz, hogy azokban a munkakörökben, ahol ez lehetséges – és állítólag ilyennek nyilvánítják a munkakörök jelentős részét – a munkavállalók maguk dönthetik el, hogy otthonról akarják-e tolni vagy inkább bejárnak. Ez nyilvánvalóan azt fogja eredményezni, hogy csak azok fognak bemenni, akiknek van gyereke, kutyája, vagy más hangot adó háziállata, mert ők már jól tudják, hogy a home office nagyobb kamu a homeopátiánál is, a fiatalok és a szinglik meg otthon maradnak. 

Az irodákat is eszerint a koncepció szerint szervezik: jellemzően nem saját íróasztalok lesznek kisebb irodákban, hanem 4 és 6 személyes asztalok nagyobb munkaterekben, amikből közvetlenül nyílnak kisebb villámtárgyalók, telefonálószobák, fülkék és vécék. Az emberek a cuccaikat így nem az asztalukon, hanem szekrényben tarthatják.

Az aranyketrec

És ott lesznek azok a bizonyos arany jegesmedveketrecek, amiket a maketten kiszúrtam. Mint kiderült ezek lesznek az irodaházat modern munkahellyé avató pihenő/kreatívmunka-zónák, a bennük látható jégtáblaszerű alakzatok pedig a kreatív dizájbútorokat jelképezik. Ezekben a terekben ugyanúgy lehet majd gondolkozni, pihenni, meditálni, mint hason vagy háton fekve, kanapén vagy fotelben fejenállva dolgozni. 

De nem babzsákfotelben!

A Wing és a Telekom embereiben ugyanis kissé megmagyarázhatatlan ellenszenv, sőt mondjuk ki, gyűlölet él a babzsákfotelekkel szemben. A kétórás esemény alatt úgy félórányi időm volt összevissza trécselgetni, és ezidő alatt három (!) különböző beszélgetőpartnerem intézett sistergős kirohanást a babzsákfotelek ellen, biztosítva engem, hogy előbb fognak lángszórókat rakni a kreatívszobákba, mint babzsákfotelt. Annyira intenzív „ugye, milyen durva?” nézéssel gyalázták nekem az ismert hippibútort, hogy nem mertem bevallani, hogy nekem is van, csak annyiszor hugyozott bele az amúgy szobatiszta macska, hogy ki kellett raknom a kertbe, ahol azóta nyilván már a Közép-Magyarországi Statisztikai Régió összes bakmacskája belepisált.

A kreatív termek nemcsak munkatérként, hanem az épület külső díszítőelemeiként is szolgálnak majd: a gigantikus üveghomlokzat ezeknél kicsit megtörik és beugrik, a mindenhol máshol egységes színű üvegfelületet pedig aranyszínű díszítés töri meg. Ezek a részek ráadásul átláthatóak, vagyis beláthatóak lesznek, hogy a járókelők a saját szemükkel bizonyosodhassanak meg róla, milyen elégedett munkavállalók kreatívkodnak a Telekom aranyketreceiben. 

A kreatív szobák egészen csodás módon hozták ki a mélyen rejlő költőt az öltönyösökből: a Wing egyik csúcsvezetője először ahhoz hasonlította az épület átadása után a Róbert Károly körúton elhaladók szeme elé táruló látványt, mintha egy téli házba lesnénk be az ablakon át, és a szobában egy lobogó gyertyákkal ékesített kandallót látnának, hogy egy perccel később egy másik hasonlatban az irodaház gigantikus adventi naptárrá váljon, aminek a felületén ezek az aranyozott ráccsal fedett beugrók a kinyitható ablakocskák - és logikus módon a Telekom-munkavállalók a szaloncukrok. 

Ezen a ponton szívesen megkóstoltam volna a menedzserdrogot, de sajnos nem kínált meg senki.

Az extrák

Fotó: Halász Júlia

Van munkavállaló, akinek nem elég, ha ketrecben mutogatják, őket a következő extrákkal próbálja jobb kedvre deríteni a Wing-Telekom-páros:

  1. Futópálya a háztetőn. Én el sem tudtam volna képzelni, hogy ki az a perverz, aki egy órával előbb megy be vagy egy órával tovább marad a munkahelyén csak azért, hogy a tetőn futkározzon egy kis körpályán. Egy bennfentes aztán hosszan magyarázta nekem, hogy sokan délben, ebédidőben edzenek és nekik ez irtó praktikus lesz, mert nem kell messzire menniük. Ja, ja, bólogattam udvariasan a menedzser felé, a szemem sarkából Budapest legnagyobb, erdős-ligetes közparkját figyelve, ami a Telekom-székház főbejáratánál található kereszteződés szemközti oldalán terül el. 
  2. A tetőn lesz még egy edzőközpont is, gyúrással, tornával, épp hogy wingsuitozni nem lehet.
  3. Két különböző stílusú étterem, 2600 adagos napi kapacitással. Még nem szerződtek le senkivel.
  4. Két kávézó.
  5. Mesterséges tóval, usb-töltős külső munkaállomásokkal és étkezőasztalokkal felspécizett belső udvar.
  6. A tetőn elhelyezett szabadtéri edzőgépek, ahol a munkahelyi demokrácia jegyében ki lehet röhögni a topmenedzsment tagjait, hiszen ki más érne rá munkaidőben nyugdíjaskondizni.
  7. Akkora mélygarázs, ami úgy alkalmas éjszakai illegális gyorsulási versenyek szervezésére, hogy közben nincs lebukásveszély.

A bejárás

Itt lesznek a gyorsulási versenyekFotó: Halász Júlia

A sajtóbejárások a nagy építőipari cégek vezetői által celebrált humoros szertartások, amik azt a célt szolgálják, hogy a nevetés gyógyszerének segítségével csökkentsék az esetleges feszültséget a két szembeálló fél – az újságírók és az építóipari nagykutyák – között. Ezt azáltal érik el, hogy minden résztvevőnek kobakot kell tennie a a fejére, amitől irtó hülyén néz ki és máris lehet ujjal mutogatva röhögni. A menedzsereken kicsit jobban, mert nekik többszázezer forintos, kézzel varrott cipőben kell caplatniuk a  sárban és ehhez még jó képet is kell vágniuk. Ezt az egyszerű, de bombabiztos módszert egyébként más ellenséges társadalmi csoportok kibékítésére is be lehetne vetni.

Marha nagy üvegtető vázaFotó: Halász Júlia

Profi cég a Wing, ezért érezte, hogy egy ilyen drága épület esetében a szokásos hülye sisakoknál azért többet kell nyújtaniuk a meghívott újságírótömeg szórakoztatására. A Mókamester a bejárást - egyébként tök profin - vezető gájd, vagyis Schőmer Norbert, a Wing irodaházügyi vezérigazgató-helyettese volt. Vékony, inas-szívós embernek nézett ki, annak a középtávfutó típusnak, akire ma is rámegy az érettségi öltönye, és akit az ember elsőként hív meg a céges maratoni váltóba. 

A bejárás úgy nézett ki, hogy elöl ment a gájd, utána meg a tudósítók, akik annyian voltak, hogy mindenki kapott egy fülbe dugható audio guide-ot, pont mintha múzeumban lennénk tárlatvezetésen. Odaértünk az első lépcsőházhoz, amit az új előírások miatt baromi szélesre építettek, gondolom, hogy legyen hely elmenekülni az elefántháton érkező Lázár János elől. Alig tettünk meg két-három lépcsőfordulónyit, amikor ezt hallottam a fülesemben:

A lépcsőházak speciális technológiával HÖRRR épültek GÜÜŰHRM méghozzá csúszózsalus ÖHÖHÚKÖHH technológiával GHÖHÖHE ezek készültek el HUUUUA először AAHAA elnézést a kondícióm, többet kéne HAAAM a kész lépcsőelemeket utólag UUBUU szerelték be ÖÖÖÖHŐ.

„Szóval mégsem középtávfutó” – gondoltam magamban, és már éppen odaugrottam volna, hogy mesterséges lélegeztetéssel mentsem meg a tapasztalt építőipari nagykutyát, amikor felértünk az emeletre és hősünk újra levegőhöz jutott. 

Napoztatják a gyepet a Fradi-pályán.Fotó: Halász Júlia

Az épület egyébként bővelkedik érdekes techológiai megoldásokban, a homlokzatot például előregyártott, beüvegezett, megszínezett elemekből rakják össze legószerűen, hogy kevesebb munkásra legyen szükség, de Schőmer vezérhelyettes ezek elmeséléséig sajnos végképp visszanyerte a lélegzetét.

A kivülről első blikkre elég unalmas ház egyetlen, már most is mozgalmasan kinéző része a metrókijáratnál lévő gigantikus főbejárat, amit 6 vagy 7 darab 23 méter magas, karcsú oszlop tart. Az itt kialakuló nyitott előtér-előudvar publikus, a nagyközönség előtt mindig nyitott terület lesz, ami a Fradi-ultráknak lehet a legérdekesebb, mert az akusztika miatt a hely kiválóan alkalmas egy kis csoportos skandáláshoz.

Az, hogy igazából milyen irodaház lesz a Legnagyobb, azt csak az átadás után tudhatjuk meg. A beruházó több képviselője is arról biztosított, hogy ez nem a Googleplex, itt nem lesz csúszda meg csokivízsesés, de azért ez lesz az ország legmenőbb munkahelye. Ez csak jövőre derülhet ki, addig meg elleszünk aranyketrec nélkül is, heti két futóedzéssel.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.