Egy argentin szövetségi bíró letartóztatási parancsot adott ki Cristina Fernández de Kirchnerr ellen, akit azzal vádolnak, hogy akadályozta a Buenos Aires-i zsidó központ elleni, 85 halálos áldozatot követelő és több száz embert megsebesítő 1994-es merénylet ügyében folytatott vizsgálatot.

Claudio Bonadio bíró egyben elrendelte Hector Timmermann volt külügyminiszter és több más magas rangú vezető őrizetbe vételét is.

Az Argentínát 2007 és 2015 között vezető Kirchner ellen „hazaárulás” címén folyik eljárás, amiért megállapodott Teheránnal, hogy az AMIA zsidó központ elleni merénylet megrendelésével vádolt magas rangú iráni tisztviselőket az argentin bírák Teheránban hallgassák ki, miután ezt Buenos Airesben nem tudták megtenni.

A vád Alberto Nisman ügyész által 2015 januárjában írt jelentésén alapszik, akit 4 nappal később holtan találtak meg, golyóval a fejében. A politikai gyilkosságról elsőként író újságíró Izraelbe menekült.

Kirchnert októberben megválasztották szenátornak, december 10-én kell hivatalba lépnie. A letartóztatási parancs érvényesítéséhez előbb a törvényhozásnak fel kell függeszteni a mentelmi jogát. Ehhez a szenátus kétharmados többségére van szükség, aminek a rendkívüli ülését Mauricio Macri elnöknek kell összehívnia.

Argentína történelmének legsúlyosabb merényletében 1994. július 18-án felrobbantották az argentínai zsidó szervezetek, közöttük az AMIA kulturális központ Buenos Aires-i székházát. A támadásban 85 ember halt meg és több százan sebesültek meg. A merénylet elkövetését máig sem vállalta senki magára, nem is tisztázták, de Izrael és a vizsgálattal megbízott argentin bírák Iránt vádolják.

Iránnal 2012-ben kötötték meg a paktumot, és az ellenzék tiltakozása ellenére az argentin parlament is jóváhagyta, de az iráni parlament nem fogadta el, és így nem is lépett életbe.

Cristina Kirchner, akit Bonado bíró októberben hallgatott ki, „nagy bírósági botrányt” emlegetett. „Az üldöztetés célja, hogy megfélemlítsék az ellenzék tagjait” – mondta.

A nyomozás akadályoztatása ügyében indított eljárását 2014-ben lezárták, majd 2017 elején újraindították. Az üggyel megbízott ügyész, Gerardo Pollicita azzal indokolta az eljárás újraindítását, hogy „bűnös tervet dolgoztak ki és valósítottak meg az iráni gyanúsítottak büntetlenségének biztosítására”. Bonadio azt írta, a bizonyítékok azt mutatják, Irán argentin állampolgáros segítségével elérte, hogy Argentína ne nyilvánítsa terrorista államnak.

Cristina Kirchner ellen hűtlen kezelés és pénzmosás címén több más eljárás is folyamatban van. (Reuters, MTI)