Az ökrök igába hajtói lettek az őskor milliárdosai

Szántás ökörrel.Fotó: Rod Waddington / Flickr CC BY 2.0

Régóta tartja magát a nézet a társadalomtudományokban, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek eredője a földművelés kezdete volt. Az azt megelőző időszak ősközösségeiben még javarészt azonos körülmények között élhettek a közösségek tagjai. Egy nagy amerikai kutatócsoport a Nature folyóiratban frissen publikált tanulmánya szerint valójában még a földművelés kezdeti időszakában is viszonylagos egyenlőség uralkodott. A nagy változást az állattartás, azon belül is az igavonó állatok háziasítása hozta el.

Vagyis a világtörténelem első szupergazdagjai azok voltak, akik igába tudták hajtani az állatokat, elsősorban az ökröket, amikkel hatalmas területeken törhették fel a földet, mert több földön több termést takaríthattak be.

A kutatók ősi városokban vizsgálták a házak alaprajzait, mert a korábbi vizsgálataik alapján a házak mérete megfeleltethető a tulajdonos vagyonával. Ez alapján számolták ki az adott társadalom Gini-koefficiensét. Ez a javak eloszlását vizsgáló arányszám. Ha ez 0, az azt jelenti, hogy mindenki egyenlő. Ha 1, akkor a közösség teljes vagyona egy emberé. A már igavonó állatokkal földet művelő társadalmakban ez az érték 0,35 volt, de Eurázsiában idővel 0,6-ra nőtt. Jelenleg az Egyesült Államokban 0,8 a Gini, vagyis ezek az ősi földművelő társadalmak már meglehetősen egyenlőtlenek voltak.

Hogy ez valóban az igavonó állatok miatt lehet, azt bizonyítja, hogy az amerikai kontinensen, ahol a közel-keleti mezőgazdasági forradalomtól függetlenül alakult ki a földművelés, és ahol nem voltak igavonásra alkalmas állatok, ezek a társadalmi egyenlőtlenségek sokkal kiegyenlítettebbek maradtak a fehér ember eljöveteléig. (Via The Guardian, Nature - .pdf)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.