Csak a Vatikánban van több ősi kézirat és kódex, mint az egyiptomi Szent Katalin kolostor könyvtárában. Utóbbi az elmúlt három évben felújítás miatt zárva volt, de ezen a hétvégén ismét megnyílt a látogatók és a kutatók előtt.
A Szabó Ervinről elnevezett testvéreivel ellentétben a Szent Katalinból nem lehet hazavinni a köteteket. A turisták megnézhetik, tudósok pedig kézbe is vehetik a köteteket.
A kolostort, amiben a világ legrégebben működő könyvtára is van, még Jusztiniánusz bizánci császár építtette, 548 és 565 között, és a benne lévő hatalmas mozaikok szintén világhírűek.
3300 ősi kéziratot őriznek itt, a legrégebbiek a 300-as évekből valók. A mostani felújítás közben előkerült egy eddig nem regisztrált kötet Hippokratésztől (ő írta az orvosok mai napig használt esküjének szövegét).
A Sínai-félszigeten lévő kolostor a Sínai Egyház tulajdonában van, amely nem a kopt irányzathoz tartozik (mint a legtöbb egyiptomi keresztény templom), hanem a görög ortodoxokhoz, ám azon belül is annak jeruzsálemi ágához.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.