A Magyar Közlönyben jelent meg a kormányhatározat „a Szent Korona és a magyar királyi koronázási jelvények hagyományának őrzéséről”. 

Cél: a Kormány szükségesnek tartja a Szent Korona, mint a Magyar Állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklye és a hozzá tartozó magyar királyi koronázási jelvények megismertetését, a nemzet tudatának és közjogi hagyományainak megfelelő erősítését

Feladat: a Szent Korona és a magyar királyi koronázási jelvények megismertetését célzó események megrendezése 2018. január 1-től 2018. december 31-ig

Tartalom: a kormány felhívja az  emberi erőforrások miniszterét, hogy a  miniszterelnök általános helyettese, a miniszterelnök kabinetfőnöke, a  belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a  külgazdasági és külügyminiszter, a  nemzetgazdasági miniszter, a nemzeti fejlesztési miniszter, valamint az  érintett egyházak, továbbá a  Szent Korona Testület bevonásával határozza meg az események lebonyolításának programja

Költség: legfeljebb 1 000 000 000 forint

Hogy pontosan mi lesz a program, arról még semmit nem tudni. 2001-ben az első Orbán-kormány döntött úgy, hogy felúsztatják a koronát az egykori koronázóvárosba, Esztergomba, a Nagyboldogasszony-napi szentmise idejére. A misén részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, a kormány több tagja, a történelmi egyházak vezetői, de a polgárakat nem érdekelte az ünnepség. 15 000 embert vártak a szervezők a bazilika előtti térre, de alig 2000-en várakoztak a templom előtt. A koronát szállító hajót pedig mindössze 150-200 ember várta - írta akkor az akkori Origo.