Magyarországon több mint nyolcvanezer látássérült ember él, közülük a legutóbbi népszámlálási adatok alapján tízezren teljesen vakok, de vannak becslések, melyek szerint a magas látencia miatt akár harmincezren is lehetnek. 

A kormány lapja, a Magyar Idők most arról írt cikket, hogy ugyan nőtt tavaly a segítő kutyák kiképzésének támogatására elérhető pályázati összeg, de még mindig nagyon komoly hiány van vakvezető kutyákból: a jelenlegi kapacitás tízszeresére lenne szükség, hogy minden igénylő kutyához juthasson. 

A Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség Egyesület adatai szerint az országban jelenleg 178 kutyának van vakvezető tanúsítványa, összesen 585 segítő kutya dolgozik és hét kiképző intézmény működik. A cikkben több kutyaiskolát is említenek, ahol jelentős, 30-70 fős várólista van. 

Nagy-Britanniában évente ezer új kiképzett kutyát adnak át tulajdonosoknak, az arányokat tekintve nálunk ez évi 250 kutyát jelentene, de ennek csak a tizedét nevelik ki Magyarországon. A lap arról is ír, hogy a kutyahiány oka nem a szakemberhiányban, hanem a kevés pénzben keresendő. 

A Baráthegyi kutyaiskolát vezető alapítvány elnöke, Mezősi Tamás arról beszélt a lapnak, hogy a legtöbb országban a kutyák kiképzése közadakozásból történik, ennyiben a magyar példa nem kirívó. Tavaly az Emmi 45 millió forintos pályázatot hirdetett vakvezető kutyák képzésére, az összeg több mint tíz nyertes szervezet között oszlik majd meg. 

Egyetlen képezhető kutya beszerzésének, képzésének, munkába állításnak és tartásnak költsége kétmillió forint körül van. A kutyák jellemzően életük végéig az alapítványok gondozásában maradnak, a gazdák ilyenkor örökös tartós használatba tartják őket, a komolyabb állatorvosi költségeket pedig az alapítványok állják. 

A legnagyobb költséggel a képzés jár, azzal együtt is, hogy nem minden kutya lesz végül alkalmas vakvezetőnek: ezek a kutyák később mentőként, tűzoltóként vagy terápiás társként helyezkedhetnek el.