A héten jelentette be a brit kormány, hogy nagyszabású erdősítési projektet indítanak: ha a teljes projekt megvalósul, akkor parttól partig, Liverpool és Hull városa közötti helyenként közel 200 kilométer széles sávban fognak ötvenmillió fát telepíteni, összesen 25 ezer hektárnyi területet lefedve. 

Persze egyelőre sok a kérdőjel, a közel 500 millió fontos költségvetésből például első körben csak 5,7 millió fontot biztosított a kormány. 

Nem ez az egyetlen nagyobb erdőtelepítés projekt Nagy-Britanniában a közelmúltból: a most bejelentett helyszínnél 150 kilométerrel délebbre húzódik a Nemzeti Erdő, melynek első fáit 28 éve ültették el, és mára már kezdi helyenként egy felnőtt erdő benyomását kelteni. 2016 tavaszára 8,5 millió fát ültettek már el, de a projekt még mindig nem zárult le, bőven terveznek még további fákat telepíteni. 

A növekvő erdők aránya nemcsak Nagy-Britanniában, hanem egész Nyugat-Európában megfigyelhető trend: miközben afrikai és dél-amerikai országokban komoly gondokat okoznak a tömeges erdőirtások, a legfejlettebb nyugati országokban egyre nő az erdők területe. 

Az Economist épp nemrég közölt erről összeállítást: míg 1990-ben Spanyolország 28 százalékát borította erdő, ma már 37 százalékát. Szintén megugrott az erdők aránya Görögországban és Olaszországban vagy Írországban is. A növekedés mögött két tényező áll: egyrészt a mezőgazdaság visszaszorulása a magasabban fekvő helyeken, ahol amúgy sem volt könnyű bármit termeszteni. Másrészt pedig a kormányzati beavatkozások és különféle gazdasági ösztönzők, melyekkel az erdősítést támogatták az egyes országokban. 

Az erdőtelepítés Nagy-Britanniában azért is lehet kiemelt kormányzati program, mert a szigeten kifejezetten alacsony az erdős területek aránya, mindössze 13 százalék, amivel bőven elmaradnak más európai országok mögött. Angliában még rosszabb a helyzet: míg Walesben 15, Skóciában pedig 18 százalék az erdős területek aránya, Angliában mindössze 10 százalék. 

Ráadásul a meglévő erdőállomány is állandó veszélyben van, számos helyen terveznek erdőirtásokat különféle építkezések miatt. Ezért akadnak is olyan hangok, akik szerint a most bejelentett északi erdővel csak a figyelmet akarja elterelni a kormány a máshol irtott erdőkről. 

Az mindenesetre látványos, hogy Theresa May milyen erőteljesen állt bele éppen egy zöld fordulatba, az elmúlt időszakban több, környezetvédelmi szempontból fontos intézkedést is bejelentett. Kihátrált a rókavadászos törvényből, valamint az új óriáserdő terve mellett May bejelentette a Zöld Brexit tervét, ami egy 25 éves környezetvédelmi programot takar, mely során lecsapnának többek között a műanyagszennyezésre és átalakítanák a mezőgazdasági támogatások rendszerét. 

A brit környezetvédők alapvetően üdvözölték a programot, amit az elemzők szerint elsősorban azért vethetett be May, mert pontosan lehet tudni, hogy a 40 évnél fiatalabb brit választók számára kiemelten fontos kérdés a környezetvédelem, és a brexit miatt megtépázott népszerűségű miniszterelnök ezáltal remélheti a fiatal szavazók megszólítását. (CityLab, Economist, Politico)