Az elmúlt hónapokban, amióta több amerikai államban már rekreációs célra is legálisan lehet vásárolni marihuánát, több tanulmány elemezte ennek a gazdasági hatását. Három norvégiai közgazdász az Economic Journal szakfolyóiratban 2017. novemberben publikált tanulmányában viszont azt kutatta, hogy milyen hatása lehet a legalizációnak - ez esetben az orvosi célú felhasználás engedélyezésének - a legalizáló államokban elkövetett erőszakos bűncselekményekre.

Első lényeges megállapításuk, hogy az orvosi célú felhasználás gyakorlatilag teljes legalizációt jelent, mert az orvosi cél rendkívül tágan definiálható. Marihuánát a gyakorlatban fájdalomcsillapításra is felírhatnak, azt pedig nehezen ellenőrizheti az orvos, hogy a páciensnek valóban vannak-e fájdalmai. Bár a tanulmány erre nem tér ki, érdemes megjegyeznünk, hogy az amerikai szövetségi törvények alapján a marihuána még mindig tiltott szer, vagyis a szövetségi szintű egészségbiztosítási programokban biztosított, jellemzően szegényebb rétegek továbbra se férhetnek hozzá legálisan marihuánához, vagyis az orvosi marihuána legalizálásával egy privilegizált réteg fogyasztását legalizálták. De ez most mellékes.

A termelés legalizációja a kulcs

Ennél érdekesebb, hogy az európai dekriminalizációs gyakorlattal szemben, amely csak a fogyasztást és a kis mennyiségben birtoklást legalizálja, az orvosi legalizáció szabályozott feltételekkel a termelést is. Márpedig ez az, ami miatt az egésznek hatása lehet az erőszakos bűncselekményekre.

Az Egyesült Államokban piacra kerülő marihuána javarészt Mexikóból származik, ahol grammonként 42 forintért termelik, és akár grammonként 3300 forintért értékesíthetik. A kartellek ugyan minden más droggal is kereskednek, de bőven a marihuánapiac a legnagyobb mind közül, így ez a fő bevételi forrásuk. Korábbi vizsgálatok szerint ezek a kartelek évente nagyjából hatmilliárd dollárnyi profitot vittek haza az Egyesült Államokból.

A kutatók megállapításai szerint a marihuána elérhetőségét nem befolyásolja a drog legalitása, azokban az államokban is széles körben elérhető, ahol nem legalizálták az orvosi felhasználást. Az orvosi felhasználást legalizáló államokban viszont változik a marihuána forrása, termesztés engedélyezésével helyi versenytársak léphetnek be az addig a kartellek uralta piacra. Ezek az amerikai farmerek legális gazdálkodók, élvezik a hatóságok védelmét.

Az új, legális termelők belépésével ezekben az államokban csökken a kartellek által értékesíthető marihuána mennyisége, vagyis csökkennek a bevételeik is. Ennek pedig már hatása van az erőszakos bűncselekményekre. Ahogy a kutatók kifejtik, az illegális drogkereskedelem nem az a terület, ahol az üzleti vitákat jogi útra terelik. A piacokért és az árúért folytatott versenyben erőszakot vetnek be. Ennek azonban ára van, vagyis azt, hogy mennyire éri meg erőszakot bevetni, nagyban befolyásolja, hogy milyen hasznot remélnek az erőszaktól. A csökkenő piacon egyre kevésbé éri meg erőszakot alkalmazni.

Amikor már nem éri meg ölni

Ezt a hipotézisüket megerősítették a tényadatok is. Az amerikai bűnügyi adatbázisok elemzésével arra jutottak, hogy a mexikói határhoz közeli, az orvosi marihuánát legalizáló megyékben 12,5 százalékkal csökkent az erőszakos bűncselekmények, 40,6 százalékkal a kábítószerbűnözéshez köthető gyilkosságok száma. A legnagyobb mértékben a határhoz legközelebbi megyékben csökkent a bűnözés, a határtól távolodva gyengül a hatás - a mexikói kartellek igazából csak a határ térségében aktívak, az ország belső területeit szövetséges amerikai bandák látják el, amelyek kevésbé erőszakosak. De ez nem azt jelenti, hogy a mexikói határtól távoli államokban legalizált orvosi marihuánának ne lenne hatása az erőszakos bűncselekményekre. Van, csak ez a hatás is a határ térségében jelentkezik, ahol ezeket a belső területeket ellátó bandák beszerzik a marihuánát.

A kutatás eredményei szerint a határ 350 kilométeres körzetében van hatása az erőszak mértékére az orvosi marihuána legalizációjának.

A kutatás vizsgálta azt is, hogy az orvosi marihuána amerikai legalizációjának Mexikóban van-e hatása a bűnözés alakulására, de nem talált szignifikáns összefüggést. A kutatók tanulmányukban hivatkoztak korábbi kutatásokra is, amelyek azt vizsgálták, hogy a kínálat csökkentését célzó állami beavatkozásnak volt-e hatása az erőszak mértékére. Nem volt, ami végső soron logikus, mert ugyan az eladható mennyiség csökkenése elvben negatívan hat a kartellek bevételeire, a kereslet megmarad, így a kevesebb drogot drágábban adhatják el. A két hatás kiegyenlíti egymást. Az orvosi legalizáció ezzel szemben nemhogy csökkenti, hanem pont növeli a kínálatot. Letöri az árakat, ezáltal csökkentve a kartelek bevételeit, kevésbé megtérülővé téve ezzel az erőszakot.