Elismerte legalább 10, legfeljebb 20 ember megölését a „halál papjának” is nevezett egykori ápoló és római katolikus diakónus Belgiumban. A férfi tárgyalása a hét elején kezdődött egy brugge-i bíróságon.

A 61 éves Ivo Poppe már tárgyalása első napján elismerte, hogy „halálba segített” 10-20 embert a francia határ közelében található Menen település kórházában, ahol annak idején dolgozott. Elmondta, hogy levegőt fecskendezett be áldozatai vénájába, ezzel halálos kimenetelű légembóliát okozva.

„10 és 20 között, legfeljebb 20. Ezek becslések, de ekörül van” – válaszolt a férfi az áldozatai számára vonatkozó ügyészi kérdésre. „Véget akartam vetni a szenvedéseiknek, ezek az emberek már nem voltak igazán életben” – mondta.

A nyomozók szerint a viselkedésére más magyarázat volt 1993-ban, amikor néhány gyilkosság történt. Az egyik nyomozó szerint akkoriban Poppe sokat stresszelt a felesége műtéte, a lánytestvére válása, a diakónusi tréningje és a házfelújítása miatt.

Poppe azt is mondta, hogy ma már másképpen cselekedne, inkább a betegek szenvedésének csökkentését célzó, ún. palliatív kezelést tartaná előremutatónak.

Az ügyészség szerint viszont sokkal több áldozata lehetett a vádlottnak, 65 gyanús halálesetről van szó.

A háromgyerekes férfit 2014-ben tartóztatták le, miután a pszichológusának arról számolt be, hogy emberek tucatjait részesítette „kegyes halálban”. Erről most azt mondta, direkt túlzott, mert segítségre volt szüksége a rémálmai leküzdéséhez. Egy korábbi kihallgatásán azt mondta a rendőröknek, hogy többek között a saját anyját és két nagybátyját is „elaltatta”.

A „halál papja” az 1980-as és az 1990-es években dolgozott ápolóként a meneni kórházban, diakónussá szentelése után pedig még 2011-ig látogatta a betegeket.

A bírósági tárgyalás várhatóan két hétig fog tartani. Ha az egykori lelkészt bűnösnek találják, életfogytiglani börtönbüntetést szabhatnak ki rá.

Belgiumban 2002-ban legalizálták az eutanáziát szigorú körülmények mellett a felnőttek számára, 2014-ben pedig kiterjesztették a szabályozást az ítélőképességük birtokában lévő, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő kiskorúakra is. (Guardian, MTI)