Kisorsolták a csoportellenfeleinket a Nemzetek Ligájába, Görögországgal Finnországgal és Észtországgal játszunk az új sorozatban a plusz esélyért, hogy itthon léphessünk pályára Európa-bajnoki meccsen.
Ha röviden akarom összefoglalni, hogy mi ez a vadonatúj sorozat, akkor a lényege, hogy ezen keresztül is ki lehet jutni majd a 2020-as Európa-bajnokságra. Ami azért különösen fontos célja a magyar válogatottnak, mert Budapest is társrendezője az Eb-nek.
Az elsőre nem tűnik annyira lelkesítőnek, hogy a Nemzetek Ligájában 55 ország az Európa-bajnokság mindössze négy helyére pályázik. Viszont elvileg egy hozzánk hasonló szintű csapatnak mégis könnyebb kijutni ezen keresztül az Eb-re, ugyanis nem topcsapatokat kellene verni ehhez, csak papíron nálunk gyengébbeket.
A Nemzetek Ligája ugyanis egy kísérlet. Szemben a hagyományos selejtezőkkel, amikor topcsapatokat sorsolnak össze akár lelkes amatőrökkel is, és Németország 8-0 veri San Marinót, itt a legjobbak a legjobbakkal játszanak, a kutyaütők a kutyaütőkkel, a se hús, se hal válogatottak pedig ugyanilyet kapnak ellenfélnek. Aminek az előnye az, hogy nincsenek előre lefutott meccsek. További előnye, hogy nem játszhattunk volna Andorrával, mert elvileg nem a mi szintünk. Hátránya viszont, hogy mégiscsak szívesen megnézné a szurkoló a németeket vagy a spanyolokat, mondjuk Albánia vagy Norvégia helyett, még ha utóbbiak ellen nagyobb is a sansz.
Éppen ezért a Nemzetek Ligájában erősorrend - az UEFA koefficiensei - alapján négy divizóba osztották az 55 csapatot, és az egyes polcok legjobbjai jutnak ki az Eb-re.
A divízión belüli csoportküzdelmek szeptemberben kezdődnek. Görögország az előző Eb-selejtezőn éppen a mi csoportunkban omlott össze, Feröer is oda-vissza verte, de nekünk akkor sem sikerült legyőzni őket. Azóta visszaerősödtek, a most zárult világbajnoki selejtezőn másodikak lettek Belgium mögött, megelőzve Boszniát. A pótselejtezőn Horvátország simán elintézte őket (4-1, 0-0). Észtország a görögökkel volt egy csoportban a világbajnoki selejtezőn, negyedikek lettek, csak Ciprust és Gibraltárt előzték meg. A harmadik ellenfelünk, Finnország gyengén szerepelt a vébéselejtezőn, bár Izlandot legyőzték, de rajtuk kívül csak Koszovót verték, őket is csak egyszer.
Tegyük fel, hogy 2018 novemberre megnyerjük a csoportunkat, akkor mi van?
Akkor az van, hogy rajtunk kívül a C dívizóban van még három másik csoportgyőztes, de innen csak egy hely kiadó az Eb-re. És jön egy nagy szünet a Nemzetek Ligájában, mert 2019 márciusban elkezdődnek a hagyományos Európa-bajnoki selejtezők, azok ugyanis nem szűnnek meg.
A megszokott, hagyományos kvalifikáció ugyanúgy megy, mint korábban, 55 csapat tíz csoportban, tök vegyesen a legjobbak és a kutyaütők. Annyi - számunkra kedvezőtlen - változás lesz, hogy a hagyományos módon csak a csoport első két helyezettje jut ki az Eb-re, a csoportharmadikoknak nem lesz pótselejtező. Azért rossz hír ez a magyar válogatottnak, mert az Eb-selejtezőn számunkra a harmadik hely volt mostanában a csúcs, a 2016-os franciaországi tornára is úgy jutottunk ki, hogy bővítették a létszámot, és pótselejtezőt játszhattunk. Ez most nem így lesz, a korábban pótselejtezőkön kiosztott helyeket vitték át Nemzetek Ligájában.
Amikor ugyanis véget érnek a hagyományos Európa-bajnoki selejtezők 2019 végén, akkor kapnak még egy lehetőséget a kvalifikáción elbukott csapatok a félben hagyott Nemzetek Ligájában. (A Nemzetek Ligájában 2018 vége és 2020 eleje között csak annyi történik, hogy 2019 nyarán a top polc legeslegjobbai lejátszák, hogy ki nyeri a kupát. De csak ők lépnek pályára, a többi csoportgyőztes ekkor még vár a selejtező végére.)
Mi történhet ekkor a magyar válogatottal?
Ha a hármas pont lép életbe, akkor a C dívizóban a négy csoportgyőztes csapat rájátszásban eldönti, hogy kié lesz a neki jutó egy Eb-hely (papíron, de tényleg papíron most Magyarország, Románia, Skócia, Szlovénia a legerősebb, de Szerbia és Albánia, Norvégia is bejelentkezhet). Ez itt a legbonyolultabb része a Nemzetek Ligája és az Európa-bajnoki selejtezők összefésülésének, hiszen ekkor már több csapat kijuthat az Eb-re azok közül, akik a Nemzetek Ligájában is jól szerepeltek. Feltöltik majd a helyüket alulról, de ezzel tényleg ráérünk 2020 tavaszán foglalkozni, ha még érintett lesz a magyar válogatott.
Így áll össze a következő két év menetrendje:
Vagyis. A Nemzetek Ligája belépésével elszáll az esélyünk, hogy úgy jussunk ki az Európa-bajnokságra, mint 2016-ban. De elvileg verhető ellenfelek legyőzésével mégis kint lehetnénk az Eb-n, még jól is jön, hogy nem egy kalappal feljebb vagyunk. A szerencsében nem nagyon lehet bízni, mert a Nemzetek Ligájában 8 meccsen kellene felmúlnia magát a válogatottnak.
Hogy mi lesz a Nemzetek Ligájával később, arról még nem nagyon tudni. Azt az UEFA nem merte meglépni, hogy az egész rendszert úgy alakítsa át, mint ahogy a hokiban zajlik a világbajnokság. Vagyis nemcsak a selejtezőkben játszanának hasonló szintű csapatok, hanem magát a tornát is úgy rendeznék meg, hogy lenne külön Európa-bajnokság a legjobbaknak, egy B csoportos Eb, C csoportos és így tovább. A hokiban a magyar válogatott a legjobbak közé jut fel időnként, amúgy stabil B csoportos. Fociban a B lenne a bravúr, a C a miénk, rossz esetben a D-be esnénk vissza.
Így viszont, hogy az egész rendszerhez nem mertek hozzányúlni, az a furcsa helyzet lesz, hogy egy nagyon gyenge csapatnak (akár a minket legyőző Andorrának vagy Luxemburgnak) bérelt helye lesz a 2020-as Eb-n, mert a D csoport legjobbja biztos résztvevő. Sokan imádkoznak majd, hogy őket kapják.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.