Az OECD-országok közül nálunk a legrosszabb megöregedni

A fejlett országok többségében komoly társadalmi és gazdasági kihívást jelent, hogy gyors tempóban öregszik a lakosság: ezekben az országokban nő a várható élettartam, sok helyen viszont csökken a születő gyerekek száma. 

A megváltozó helyzetre az egyes országok másképp reagálnak: egyes országokban már eddig is létezett olyan ellátórendszer, ami érdemben tudta segíteni az idős emberek testi és lelki jóllétét, míg máshol komolyabb elmaradások vannak ezen a területen. 

Az amerikai Proceedings of the National Academy of Sciences szakfolyóirat legutóbbi számában jelent meg Dana P. Goldman (University of Southern California) és kollégáinak cikke, melyben azt vizsgálták, hogy az egyes OECD-tagországok mennyire állnak készen arra, hogy az idősödő társadalmak problémáját kezeljék, leegyszerűsítve, hogy az egyes országokban mennyire lesz jó nyugdíjasnak lenni. 

Mielőtt elmerülnénk a módszertanba, nézzük az eredményeket:

A kutatók által kidolgozott Idősödő Társadalom Index alapján Norvégia végzett az első helyen, majd Svédország és az Egyesült Államok következik, Magyarország pedig az utolsó helyre került az OECD-tagok között. 

A tizennégy tagú kutatócsoport azt vizsgálta, hogy milyen feltételek megléte mellett nevezhető sikeresnek egy idősödő társadalom. Olyan szempontokat tartanak hangsúlyosnak, mint hogy egy társadalom mennyire összetartó, mennyire van feszültség az egyes generációk, illetve az egyes nemek tagjai között, mennyire kínál a társadalom hatékony elfoglaltságot az idősebb embereknek, mind a munkaerőpiacon, mind azon kívül, illetve hogy az adott társadalom mennyire egészséges, méltányos és biztonságos. 

A szempontokat öt csoportra osztották, majd ezeket összevetették különféle gazdasági mutatókkal, illetve OECD- és WHO-adatsorokkal. Nagyon sok szempont előjött, az élelmiszerek minőségétől és biztonságától az időskori tanulási lehetőségeken keresztül a generációk közötti együttműködésen át az időskori munkaviszonyok lehetőségéig. 

Az összes felmerülő szempontot pontozták, 100 pont járt a legjobban teljesítő országnak, 0 pedig a legrosszabbul teljesítőnek. A végén pedig némi súlyozás után összesítettek, így jött ki a végeredmény. (Ha valakit érdekel részletesebben is a módszertan, a publikált cikkben bőven olvashat erről.)

A kutatás elsősorban az amerikai helyzetre fókuszál, de a megfogalmazott javaslatok más országok számára is hasznosak lehetnek. A kutatók szerint ezekben az országokban érdemes egyrészt a gyerekek fiatalkori fejlesztésébe, azaz a bölcsődei, óvodai képzésbe fektetni, mert ez később nagyon kifizetődő lehet, idősebb korban például jobb egészséghez vezethet. Másrészt fontos az életen át tartó képzés és tanulás lehetősége, hogy legyen lehetőség arra, hogy valaki egész élete során sajátíthasson el új készségeket. 

Fontos az is, hogy az idős emberek jobban tudjanak kapcsolódni a társadalomhoz: ösztönzőkkel arra kell biztatni a munkaadókat, hogy alkalmazzanak idősebb embereket, illetve lehetőséget kell teremteni arra is, hogy valaki nyugdíja mellett önkénteskedhessen. Számos bizonyíték van arra, hogy az időskori munkavállalás segíti a testi és mentális egészség megőrzését, illetve segíti a kapcsolódást más emberekhez. 

Mint a kutatók fogalmaznak, a társadalmak idősödése elkerülhetetlen, és csak az adott országokon múlik, hogy mit kezdenek ezzel a jelenséggel. 

Hogy legyen, aki a következő polgármesterről is elmondja az igazat

A kormánymédia százmilliárdokból próbál túlharsogni minden kritikus hangot az országban, amikor pedig választás közeledik, felismerhetetlenre hajlítják a valóságot. Ha szerinted fontos, hogy valódi híreket is lehessen olvasni, akkor támogasd rendszeresen a 444 szerkesztőségét!

Egyszeri bankkártyás támogatás

Havi rendszeres támogatás (PayPal)

További támogatási lehetőségek.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.