Az Együtt párt tagjai fekete szalaggal ragasztották át Pécsen az Esztergár Lajosról elnevezett utca tábláját, közölte a párt.

„A zsidók kifosztásában részt vevő hatósági és karhatalmi közegeknek, valamint a nők testüregeit motozó bábáknak Esztergár Lajos egykori pécsi polgármester kiemelt napidíjat utalványozott a zsidó vagyon terhére. De miért van erről a tiszteletre méltatlan náci-sameszről utca és szociális díj elnevezve Pécsett?”

Az Együtt helyi képviselője, Berkecz Balázs, Rajnai Attila színésszel és Bognár László bloggerrel együtt ragasztottak az auschwitzi haláltáborok felszabadításának évfordulóján. Bognár volt az, aki levéltári kutatások során talált bizonyítékokat Esztergár szerepéről.

„Erről a náci-sameszről, Esztergár Lajos egykori pécsi polgármesterről nevezett el a fideszes pécsi városvezetés egy díjat, miközben - sajnálatos módon - közterület is viseli a nevét” - írja Berkecz a blogján, amely idéz egy korábbi Pécsi Szemléből is, ahol Rozs András írta a következőket:

„Nem minden városban hajtották végre azonban a zsidórendeleteket, Kecskeméten például a város négy különböző pontját jelölték ki a zsidó lakosok számára, Baján utcákat jelöltek ki, de nem zárták le azokat, Hódmezővásárhelyen pedig egyáltalán nem jelöltek ki gettó-területet.”

Esztergárral szemben a pécsi főispán, Nikolits Mihály lemondott tisztségéről 1944-ben, mert mint fogalmazott „Nem akarok olyan kormányrendszerben szerepet vállalni, amely állampolgárainak egy csoportját egy idegen hatalomnak adja át, és azok elszállításában közreműködik.”

Kaposváron 2007-ben nevezett el utcát a fideszes városvezetés a valamikor zsidó gettó területén Kaposváry Vétek Györgyről, pedig Kaposváry szerepe sincs teljesen tisztázva a zsidók Kaposvárról elhurcolása idejéről.