„Eljöttem, mert egyszer el kell jönnie ide minden magyarnak, hogy lássa, mire képes az emberi gonoszság.”

A távoli halálgyár falai mögé zárt, emberi ésszel befogadhatatlan ipari gyilkolás elhomályosította Auschwitz előzményeit, a kivégzőgödröket és a túlélhetetlen megsemmisítő központokat. És fátylat borított a Soában résztvevők egyéni felelősségére.

Ez egyfajta Canossa-járás az X tulajdonosától, aki novemberben antiszemitizmus-botrányba keveredett.

A Zsidó Tanács felállítása a nácik gyilkos tervének fontos része volt. Arra szolgált, hogy megossza, megtévessze és ellenállásra képtelenné tegye az üldözötteket. A háború után sok helyen kollaborációval vádolták a Tanácsban szerepet vállalókat. Közéjük tartozott Munkácsi Ernő is, akinek 75 év után újra megjelent a háború után írt védőbeszéde.

Jair Lapid izraeli külügyminiszter is sürgős megbeszélést rendelt el a minisztériumban, hogy megtalálják az aukció leállításának módját.

A lázadó punk kálváriájáról szóló, 1983-ban játszódó filmet nem a történet, hanem a látvány, a hangzás és a meglepetésszereplők teszik emlékezetessé.

A sztálingrádi csatában és a koncentrációs tábor felszabadításánál is ott volt.

Vajon a múzeum vendégkönyvébe is beírták volna őket?

A műsorban azt is mondta, hogy szerinte ő a 172 centiméteres magasságával „átlagos rasszba” tartozik.

Megjelent magyarul egy holland orvos naplója, amit a haláltáborban írt, a felszabadulás után, de még mielőtt hazajutott volna. Az első felindulásból leírt történetek sűrű sorolásából nagyon erős, megrendítő szöveg született, a halál közeléből.

Orbán Viktor és a felesége is ott volt a lengyelországi megemlékezésen.

Weisz Árpádot és családját Auschwitzban ölték meg, az Abramovics által megrendelt óriáskép két másik szereplője is a haláltábor lakója volt.

Először járt a náci haláltáborban.

De árultak egérpadot is a "mészárlás, Auschwitcz, Birkenau, zsidó, halál" tagekkel ellátva.