Miért ritkán rákos az elefánt (és a csupasz turkáló)?
2015 október 19., 16:19
Nem nagyon öregednek a csupasz vakondpatkányok
A csupasz vakondpatkányok (avagy csupasz földikutyák, esetleg csupasz turkálók, latin nevükön Heterocephalus glaber-ek) eddig is a biológusok nagy kedvencei voltak, ugyanis a rendkívül rejtélyes emlősön már egy csomó érdekességet meg lehetett figyelni. Lehet tudni, hogy nem nagyon lesznek rákosak, többféle fájdalomnak ellenállnak és akár 18 percig is kibírják oxigén nélkül. Egy friss kutatás szerint pedig nem is nagyon öregednek közben.
Most készült el az első kutatás, ami a csupasz vakondpatkányok élettörténetét vizsgálta, több ezer egyed megfigyelése révén, és azt találták, hogy a halál kockázata nem nő az életkor előrehaladtával. Ez szembe megy a többi emlősnél ismert tendenciával. Vannak kutatók, akik óvatosságra intenek a mostani felfedezés kapcsán, és azt javasolják, ne siessük túl lelkes következtetéseket levonni, mások szerint viszont nagy jelentőségű felfedezésről van szó.
Az University of Southern California bio biogerontológusa, Caleb Finch szerint rendkívül alacsony mortalitás jellemzi ezeket az állatokat. Előrehaladott korukban is alacsonyabb marad a halálozási szintjük, mint bármely eddig megfigyelt emlősnek.
Kutatók már korábban felfigyeltek arra, hogy a csupasz vakondpatkányok kevés külső jelét mutatják az öregedésnek, és jóval tovább élnek, mint amit hasonló rágcsálóktól várna az ember. Míg egerek fogságban négy évet élnek, méretük alapján arra lehetne számítani, hogy a csupasz vakondpatkányok hat évet ha megélnek. Ehhez képest vannak egyedek, melyek 30 évet is megélnek, és a nőstények még ekkor is termékenyek maradnak.
Az összehasonlító biológiával foglalkozó Rochelle Buffenstein 30 éve kutatja ezt az állatfajt, rengeteg adata van az életükről, és szerinte a vakondpatkányok élete semmibe veszi a Gompertz-függvényt, a matematikai modellt, mellyel az idősödést le szokták írni. A brit matematikus Benjamin Gompertz 1825-ben írta le, hogy a halál kockázata exponenciálisan nő az életkor előrehaladtával. Az emberek esetében például nagyjából nyolc évente megduplázódik 30 éves kor felett. Ez a törvény minden emlős esetében alkalmazható, de a vakondpatkányok kilógnak a sorból.
Korábbi kutatásokból lehet tudni, hogy a csupasz vakondpatkányoknak nagyon aktív a DNS-javítási képességük és magas a hősokkfehérje (azaz chaperone-fehérje) szintjük, melyek segítik a születő fehérjék csavarodását.
Ugyanakkor ezek laboratóriumban megfigyelt állatok, és a legtöbben kísérletezés közben megölték vagy másik laborba szállították, kevés olyan példány volt, amely 15 évnél többet élhetett. Ahhoz, hogy biztosabb állításokat lehessen tenni, további idős példányokat kell megfigyelni.
Az egyik elmélet szerint pedig idősödhetnek ugyan a csupasz vakondpatkányok, csak jóval később, mint ahogy megszoktuk az emlősöknél. A közeljövő csupasz vakondpatkány-kutatásai többek között ebbe az irányba tapogatóznak majd. (Science Mag)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.