Laurel vs. Yanny - amikor már a fülünknek sem hihetünk
Hogy lehet, hogy pontosan ugyanazt a hangot másképp hallja a szomszédom és én? Nem is olyan egyszerű a válasz.
Nagy, közös családfá(n)k rejtelmei
Több milliónyi lelkes családfaépítő adatbázisából, megfelelő elemzéssel, megannyi érdekes adat nyerhető az élethossz genetikájáról, vagy épp ük- és szépszüleink házasulási szokásairól.
Élet az egykori Asszír Birodalomban és a mai Kurdisztánban
Az ELTE kurdisztáni régészeti expedíciójának tagjaival beszélgettünk az egykori asszír birodalom egyik fontos településének számító Grd-i Tle feltárásáról, a mai régészeti expedíciók kihívásairól és Kurdisztán jelenéről.
Gyógyíthatatlannak gondolt betegségekre hozhat megoldást a génterápiák új generációja
Korai fiaskókból tanulva hozták létre a génterápia új, hatékony eszközeit. Kombinálva a genomszerkesztéssel, alapjaiban változtathatják meg számos genetikai gyökerű betegség kezelését.
A fehérbőrűség genetikai gyökerei Európán kívül vannak
A fehérbőrűségért felelős legfontosabb génvariánsok nem a kontinensünkön jöttek létre és erre a legerősebb bizonyítékot afrikai népcsoportok bőrszínének tanulmányozása adta.
Elkezdődött a rákellenes génterápiák kora
A Novartis Kymriah nevű új terápiája a rákellenes küzdelem egy új korszakát nyithatja meg.
Így fertőzhetné meg a DNS a számítógéped
A DNS sokféle adatot tárolhat, adott esetben olyant is, amelynek puszta beolvasása felér egy vírustámadással.
Még mindig távol a dizájnerbébik kora
Egy amerikai kutatócsport több mint száz emberi embrióban próbálta ki a CRISPR nevű genomszerkesztési rendszert. A dolog, működött, de...
Álmodnak-e az organoidok lombikbárányokkal?
Az egyszerű emberi sejttenyészetekből bonyolult 3D-s szövetstruktúrákat létrehozó technlógia forradalmasíthatja az orvostudományt. De mi a morális státusza egy lombikban létrehozott "mini agynak"?
A DNS a jövő adathordozója?
A DNS bizonyíthatóan minimum félmillió éven keresztül képes komplex információt tárolni. Nem véletlen, hogy sokan egyre inkább a jövő megbízható adathordozóját látják benne. Egy kilónyi DNS-ben eltárolható az emberiség teljes adatszükséglete.
Megpróbáljuk nem elfelejteni, hogy honnan jöttünk
Tényleg Vereckén keresztül jöttünk a Kárpát-medencébe? Hol volt Etelköz? Oda honnan érkeztek a magyarok? És hogyan keveredhettek a már itt élő népességgel?
Migrációs kavalkád a vaskori Kárpát-medencében
A honfoglalás előtt volt csak igazán változatos a vidék! Gepidákkal, langobárdokkal, szkítákkal és keltákkal, rómaiakkal, hunokkal és avarokkal folytatódik az impakták migrációs sorozata.
„Mióta ők csinálják a történelmet, a kis japániak, nagy a gusztusunk rokonságba lépni velük”
Mi késztette a Monarchia elitjét, hogy a 19. sz. végén felvegye a kapcsolatot az izolációból kilépő Japánnal? Miért lett a szigetország itthon is példakép és miért gondolják egyesek ma is Nap-honnak Nippont?
Akkoriban a forradalmárok azt képzelték, hogy valamilyen igazságos szocialista rendszer teremtődik
'56 hatvanadik évfordulójának apropóján Eörsi Lászlóval beszélgettünk arról, hogy mit lehet még kutatni hat évtized után a forradalom történetén, illetve miért nincs egységes, össznemzeti narratíva.
Miért emészted magad? - Orvosi Nobel díj 2016
A 2016-os orvosi Nobel díjat a "sejtes önemésztés", az autofágia folyamatának feltárásáért ítélték oda.
Érhet-e a semmi kilenc milliárd dollárt? - A Theranos tündöklése és bukása
A vértesztek forradalmasítását ígérő Theranos alapító-vezetőjét sokáig új Steve Jobs-ként ünnepelete a Szilícium-völgy. Aztán összedőlt a kártyavár.
Lehet, hogy a jövő útjait világító fák fogják szegélyezni, de nem a közeljövőét
A csináld magad biológia lelkes önkéntesei gyakran alulbecsülik, mennyire nehéz egy biológiai rendszert "programozni".
Szegény ördögök – ragályos rák a tasmán ördögben (és máshol)
Az emberi rákos megbetegedések nem ragályosak. De mi lenne, ha azok lennének? A tasmán ördögök példáján látható, hogy miként veszélyeztetheti akár egy faj fennmaradását egy agresszív, ragályos rák.
Kutatási paraziták (és boszorkányok) márpedig nincsenek
Mert miért is lenne kísérleti adatok másodlagos elemzése etikátlan?
Kérdéses, hogy mai kutatási módszereinkkel megérthetjük-e az agy működését
Ha csak az aktuális kísérleti paradigmákat használjuk, úgy tűnik egy microchip működését sem lennénk képesek visszafejteni és megérteni.