Ha magunkból indulunk ki, viszonylag egyszerűnek tűnhet, hogy hogyan lesz valakiből férfi és hogyan nő. De halakban minden sokkal bonyolultabb. És vannak fajok ahol egy egyed előbb hímmé válik, majd nősténnyé. Vagy épp fordítva.
Hogy lehet, hogy pontosan ugyanazt a hangot másképp hallja a szomszédom és én? Nem is olyan egyszerű a válasz.
Több milliónyi lelkes családfaépítő adatbázisából, megfelelő elemzéssel, megannyi érdekes adat nyerhető az élethossz genetikájáról, vagy épp ük- és szépszüleink házasulási szokásairól.
Az ELTE kurdisztáni régészeti expedíciójának tagjaival beszélgettünk az egykori asszír birodalom egyik fontos településének számító Grd-i Tle feltárásáról, a mai régészeti expedíciók kihívásairól és Kurdisztán jelenéről.
Korai fiaskókból tanulva hozták létre a génterápia új, hatékony eszközeit. Kombinálva a genomszerkesztéssel, alapjaiban változtathatják meg számos genetikai gyökerű betegség kezelését.
A fehérbőrűségért felelős legfontosabb génvariánsok nem a kontinensünkön jöttek létre és erre a legerősebb bizonyítékot afrikai népcsoportok bőrszínének tanulmányozása adta.
A Novartis Kymriah nevű új terápiája a rákellenes küzdelem egy új korszakát nyithatja meg.
A DNS sokféle adatot tárolhat, adott esetben olyant is, amelynek puszta beolvasása felér egy vírustámadással.
Egy amerikai kutatócsport több mint száz emberi embrióban próbálta ki a CRISPR nevű genomszerkesztési rendszert. A dolog, működött, de...
Az egyszerű emberi sejttenyészetekből bonyolult 3D-s szövetstruktúrákat létrehozó technlógia forradalmasíthatja az orvostudományt. De mi a morális státusza egy lombikban létrehozott "mini agynak"?
A DNS bizonyíthatóan minimum félmillió éven keresztül képes komplex információt tárolni. Nem véletlen, hogy sokan egyre inkább a jövő megbízható adathordozóját látják benne. Egy kilónyi DNS-ben eltárolható az emberiség teljes adatszükséglete.
Tényleg Vereckén keresztül jöttünk a Kárpát-medencébe? Hol volt Etelköz? Oda honnan érkeztek a magyarok? És hogyan keveredhettek a már itt élő népességgel?
A honfoglalás előtt volt csak igazán változatos a vidék! Gepidákkal, langobárdokkal, szkítákkal és keltákkal, rómaiakkal, hunokkal és avarokkal folytatódik az impakták migrációs sorozata.
Mi késztette a Monarchia elitjét, hogy a 19. sz. végén felvegye a kapcsolatot az izolációból kilépő Japánnal? Miért lett a szigetország itthon is példakép és miért gondolják egyesek ma is Nap-honnak Nippont?
'56 hatvanadik évfordulójának apropóján Eörsi Lászlóval beszélgettünk arról, hogy mit lehet még kutatni hat évtized után a forradalom történetén, illetve miért nincs egységes, össznemzeti narratíva.
A 2016-os orvosi Nobel díjat a "sejtes önemésztés", az autofágia folyamatának feltárásáért ítélték oda.
A vértesztek forradalmasítását ígérő Theranos alapító-vezetőjét sokáig új Steve Jobs-ként ünnepelete a Szilícium-völgy. Aztán összedőlt a kártyavár.
A csináld magad biológia lelkes önkéntesei gyakran alulbecsülik, mennyire nehéz egy biológiai rendszert "programozni".
Az emberi rákos megbetegedések nem ragályosak. De mi lenne, ha azok lennének? A tasmán ördögök példáján látható, hogy miként veszélyeztetheti akár egy faj fennmaradását egy agresszív, ragályos rák.
Mert miért is lenne kísérleti adatok másodlagos elemzése etikátlan?
Ha csak az aktuális kísérleti paradigmákat használjuk, úgy tűnik egy microchip működését sem lennénk képesek visszafejteni és megérteni.
Honnan eredt és miképp vált népszerű ideológiává száz évvel ezelőtt a turanizmus? Hogyan zajlott az "ugor-török" háború? Kik voltak a Turáni Egyistenhívők? Ezekről a kérdésekről is beszélgetünk Ablonczy Balázs történésszel az új impaktákban.
Novák Bélával, az Oxfordi Egyetem Biokémiai Tanszékének professzorával beszélgettünk arról, hogy mi is az a rendszerbiológia és hogyan használható fel a sejtek osztódásának megértéséhez.
Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy DNS-szekvencia alapján teljesen rekonstruáljuk egy ember kinézetét.
A régészeti leletek tanúsága szerint a bronzkor során a Kárpát-medencébe több irányból érkeztek bevándorlók. Az impakták aktuális részében arról beszélgetünk, hogy mit tudunk (és mit nem) erről a korról és térségünk egykori lakóiról.
A tudományos információáramlás évek úta nem úgy működik, ahogy kellene. Monopolhelyzetben levő kiadók raknak el közpéznből származó hatalmas profitokat és még közben le is lassítják a folyamatot. Mit tudunk kezdeni a helyzettel?
Mit mondhat egy mesterségesen létrehozott bakteriális sejt az élethez szükséges minimális genetikai információról?
Nőnap alkalmából a héten öt különleges nőről írtunk posztokat, akik tudományterületük meghatározó egyéniségei lettek. Az utolsó sztori magyar vonatkozású, Ullmann Ágnesről szól, aki a háború tépte Erdélyből, az '56-os forradalmon keresztül jutott el a világ egyik legfontosabb kutatócsoportjába, a Pasteur Intézetben.
Március 8 alkalmából öt történet nőkről, akik tudományterületük úttörői voltak. A negyedik egy angol lányról, aki korának talán legfontosabb fosszíliagyűjtője lett, de munkáját igazán csak halála után ismerte el a világ.
Március 8 alkalmából öt történet nőkről, akik tudományterületük úttörői voltak. A harmadik egy német doktoranduszról szól, akinek doktori tézise a fejlődésbiológia egyik sarokköve lett és nem mellesleg témavezetőjének Nobel-díjat eredményezett.
Március 8 alkalmából öt történet nőkről, akik tudományterületük úttörői voltak. A második egy dominikánus apácáról szól, Miriam Michael Stimson nővérről, akinek munkája esszenciális volt, hogy megértsük a DNS szerkezetét.
Március 8 alkalmából öt történet nőkről, akik tudományterületük úttörői voltak. Az első a legelső női üstökös-vadászról, Caroline Herschelről szól.
Az új genomszerkesztési technikák nem csak az orvoslásban, de a mezőgazdaságban is forradalmat hozhatnak. Elterjedésüket azonban nagyban befolyásolni fogja, hogy GMO-ként, vagy nem GMO-ként tekintünk rájuk.
A zika-vírus egyetlen, jelenlegi potenciális ellenszere egy transzgénikus, laboratóriumban tenyésztett szúnyogsereg.
Hat embert súlyos agykárosodással kellett kórházba szállítani, egy már meghalt. Meg lehetett volna előzni a tragédiát?
A Duchenne-féle izomsorvadásnak eddig nem volt igazi ellenszere. Egy új, génterápiás eljárás most megújult reményt adhat a betegek családjainak.
Az újkőkor hajnalán barna bőrű, kék szemű vadászok lakták Európát. Pár ezer év alatt azonban gyökeresen megváltozott a kontinens genetikai összetétele. Ismét jelentkezik az impakták.
Régen legalábbis azt gondoltuk. Ma már ez nem tűnik valószínűnek.
Egy évtizede vagyunk képesek fénnyel manipulálni az idegsejtek működését. Ölveczky Bence felismerése azonban számos eddigi „optogenetikai” kísérlet értelmezését megkérdőjelezheti.
De megéri-e géntechnológiával kiirtani például a maláriát terjesztő szúnyogot? Milyen hatása lesz ennek a természetre? Működhet-e az ember által tervezett élővilág?
Nem Jurrasic World, hanem annál is izgalmasabb: megjelent az első "magyar" dinoszaurusz leleteket bemutató könyv.
„Az elképzelhetetlen elképzelhető lett.” Az emberi génállomány is szerkeszthető. De meddig mehetünk el? Ez lett az év legfontosabb kérdése, a múlt héten Washingtonban vitatkoztak róla.
Szentgyörgyi Albert és Szentágothai János kivételével nincs más, magyar származású tudós, akinek akkora hatása lett volna korunk orvosbiológiájára, mint George Streisingernek. Itthon viszont még a kutatók sem ismerik a nevét.
Bizonyos állatok esetében feltünően ritka a tumoros betegségek gyakorisága. Ha megértjük, miért van ez, akár saját rákjainkat is hatékonyabban kezelhetjük.
A 2015-ös kémiai Nobel díj három olyan kutatónak járt, akik azt kutatják, miként javítják ki a sejtek a hibás DNS-t.
A 2015-ös orvosi Nobel díj olyan felfedezésekért járt, amelyeknek köszönhetően hatékonyabban tudjuk felvenni a harcot szörnyű betegségeket okozó paraziták ellen.
A 2001-es orvosi Nobel-díj egyik nyertese mesél a sejtciklusról és korabeli kísérleteiről. Igaz, ma már szinte mindenki csak egy félremagyarázott vicc miatt ismeri őt. Tim Hunt interjú az impaktákban.
Egy újonnan fellelt mutációnak köszönhetően közelebb kerültünk olyan növények előállításához, amelyekkel megszabadulhatunk az egykori harcterek talajában felgyülemlett toxikus TNT-től.
"A neurológia Shakespeare-je volt", fogalmazott napjaink egyik legjelentősebb agykutatója, Eric Kandel és ezzel tényleg nehéz lenne vitatkozni.
A napokban derült ki, hogy egy brit férfi három évtizede terjeszti öntudatlanul a gyermekbénulás vírusának egy legyengített formáját. Ez most még nem baj, de a hasonló esetek később okozhatnak fejfájást.