A mosolya az anyjáé
Carl Zimmer mesterműve gyönyörűen mutatja be, hogy a 21. században az öröklődés mennyivel többet jelent már mint gének generációk közti átadódását.
2018. augusztus 18.
2018. június 24.
Előbb férfi, aztán nő? - A halak ivarmeghatározása ezt is engedi
Ha magunkból indulunk ki, viszonylag egyszerűnek tűnhet, hogy hogyan lesz valakiből férfi és hogyan nő. De halakban minden sokkal bonyolultabb. És vannak fajok ahol egy egyed előbb hímmé válik, majd nősténnyé. Vagy épp fordítva.
2018. május 22.
Laurel vs. Yanny - amikor már a fülünknek sem hihetünk
Hogy lehet, hogy pontosan ugyanazt a hangot másképp hallja a szomszédom és én? Nem is olyan egyszerű a válasz.
2018. április 4.
Nagy, közös családfá(n)k rejtelmei
Több milliónyi lelkes családfaépítő adatbázisából, megfelelő elemzéssel, megannyi érdekes adat nyerhető az élethossz genetikájáról, vagy épp ük- és szépszüleink házasulási szokásairól.
2017. december 23.
Élet az egykori Asszír Birodalomban és a mai Kurdisztánban
Az ELTE kurdisztáni régészeti expedíciójának tagjaival beszélgettünk az egykori asszír birodalom egyik fontos településének számító Grd-i Tle feltárásáról, a mai régészeti expedíciók kihívásairól és Kurdisztán jelenéről.
2017. november 18.
Gyógyíthatatlannak gondolt betegségekre hozhat megoldást a génterápiák új generációja
Korai fiaskókból tanulva hozták létre a génterápia új, hatékony eszközeit. Kombinálva a genomszerkesztéssel, alapjaiban változtathatják meg számos genetikai gyökerű betegség kezelését.
2017. október 14.
A fehérbőrűség genetikai gyökerei Európán kívül vannak
A fehérbőrűségért felelős legfontosabb génvariánsok nem a kontinensünkön jöttek létre és erre a legerősebb bizonyítékot afrikai népcsoportok bőrszínének tanulmányozása adta.
2017. szeptember 1.
Elkezdődött a rákellenes génterápiák kora
A Novartis Kymriah nevű új terápiája a rákellenes küzdelem egy új korszakát nyithatja meg.
2017. augusztus 11.
Így fertőzhetné meg a DNS a számítógéped
A DNS sokféle adatot tárolhat, adott esetben olyant is, amelynek puszta beolvasása felér egy vírustámadással.
2017. augusztus 6.
Még mindig távol a dizájnerbébik kora
Egy amerikai kutatócsport több mint száz emberi embrióban próbálta ki a CRISPR nevű genomszerkesztési rendszert. A dolog, működött, de...
2017. július 29.
Álmodnak-e az organoidok lombikbárányokkal?
Az egyszerű emberi sejttenyészetekből bonyolult 3D-s szövetstruktúrákat létrehozó technlógia forradalmasíthatja az orvostudományt. De mi a morális státusza egy lombikban létrehozott "mini agynak"?
2017. július 23.
A DNS a jövő adathordozója?
A DNS bizonyíthatóan minimum félmillió éven keresztül képes komplex információt tárolni. Nem véletlen, hogy sokan egyre inkább a jövő megbízható adathordozóját látják benne. Egy kilónyi DNS-ben eltárolható az emberiség teljes adatszükséglete.
2017. április 23.
Megpróbáljuk nem elfelejteni, hogy honnan jöttünk
Tényleg Vereckén keresztül jöttünk a Kárpát-medencébe? Hol volt Etelköz? Oda honnan érkeztek a magyarok? És hogyan keveredhettek a már itt élő népességgel?
2017. január 28.
Migrációs kavalkád a vaskori Kárpát-medencében
A honfoglalás előtt volt csak igazán változatos a vidék! Gepidákkal, langobárdokkal, szkítákkal és keltákkal, rómaiakkal, hunokkal és avarokkal folytatódik az impakták migrációs sorozata.
2016. december 23.
„Mióta ők csinálják a történelmet, a kis japániak, nagy a gusztusunk rokonságba lépni velük”
Mi késztette a Monarchia elitjét, hogy a 19. sz. végén felvegye a kapcsolatot az izolációból kilépő Japánnal? Miért lett a szigetország itthon is példakép és miért gondolják egyesek ma is Nap-honnak Nippont?
2016. október 23.
Akkoriban a forradalmárok azt képzelték, hogy valamilyen igazságos szocialista rendszer teremtődik
'56 hatvanadik évfordulójának apropóján Eörsi Lászlóval beszélgettünk arról, hogy mit lehet még kutatni hat évtized után a forradalom történetén, illetve miért nincs egységes, össznemzeti narratíva.
2016. október 3.
Miért emészted magad? - Orvosi Nobel díj 2016
A 2016-os orvosi Nobel díjat a "sejtes önemésztés", az autofágia folyamatának feltárásáért ítélték oda.
2016. szeptember 24.
Érhet-e a semmi kilenc milliárd dollárt? - A Theranos tündöklése és bukása
A vértesztek forradalmasítását ígérő Theranos alapító-vezetőjét sokáig új Steve Jobs-ként ünnepelete a Szilícium-völgy. Aztán összedőlt a kártyavár.
2016. szeptember 18.
Lehet, hogy a jövő útjait világító fák fogják szegélyezni, de nem a közeljövőét
A csináld magad biológia lelkes önkéntesei gyakran alulbecsülik, mennyire nehéz egy biológiai rendszert "programozni".
2016. szeptember 10.
Szegény ördögök – ragályos rák a tasmán ördögben (és máshol)
Az emberi rákos megbetegedések nem ragályosak. De mi lenne, ha azok lennének? A tasmán ördögök példáján látható, hogy miként veszélyeztetheti akár egy faj fennmaradását egy agresszív, ragályos rák.
2016. szeptember 6.
Kutatási paraziták (és boszorkányok) márpedig nincsenek
Mert miért is lenne kísérleti adatok másodlagos elemzése etikátlan?
2016. augusztus 14.
Kérdéses, hogy mai kutatási módszereinkkel megérthetjük-e az agy működését
Ha csak az aktuális kísérleti paradigmákat használjuk, úgy tűnik egy microchip működését sem lennénk képesek visszafejteni és megérteni.
2016. június 26.
Keleti Nyitás 1.0 - Turanizmus a korabeli Magyarországon
Honnan eredt és miképp vált népszerű ideológiává száz évvel ezelőtt a turanizmus? Hogyan zajlott az "ugor-török" háború? Kik voltak a Turáni Egyistenhívők? Ezekről a kérdésekről is beszélgetünk Ablonczy Balázs történésszel az új impaktákban.
2016. június 11.
A biológusok sokszor a lehetetlent várják a modellezőtől
Novák Bélával, az Oxfordi Egyetem Biokémiai Tanszékének professzorával beszélgettünk arról, hogy mi is az a rendszerbiológia és hogyan használható fel a sejtek osztódásának megértéséhez.
2016. május 25.
Mutass egy genomot, megmutatom ki az
Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy DNS-szekvencia alapján teljesen rekonstruáljuk egy ember kinézetét.
2016. április 24.
Migrációs központ volt a bronzkori Kárpát-medence, de keveset tudunk egykori lakóiról
A régészeti leletek tanúsága szerint a bronzkor során a Kárpát-medencébe több irányból érkeztek bevándorlók. Az impakták aktuális részében arról beszélgetünk, hogy mit tudunk (és mit nem) erről a korról és térségünk egykori lakóiról.
2016. április 10.
A tudomány publikációs válsága (és egy lehetséges kiút)
A tudományos információáramlás évek úta nem úgy működik, ahogy kellene. Monopolhelyzetben levő kiadók raknak el közpéznből származó hatalmas profitokat és még közben le is lassítják a folyamatot. Mit tudunk kezdeni a helyzettel?
2016. március 29.
Mekkora az élethez szükséges minimális genom?
Mit mondhat egy mesterségesen létrehozott bakteriális sejt az élethez szükséges minimális genetikai információról?
2016. március 13.
A tudomány, mint női princípium - Ullmann Ágnes
Nőnap alkalmából a héten öt különleges nőről írtunk posztokat, akik tudományterületük meghatározó egyéniségei lettek. Az utolsó sztori magyar vonatkozású, Ullmann Ágnesről szól, aki a háború tépte Erdélyből, az '56-os forradalmon keresztül jutott el a világ egyik legfontosabb kutatócsoportjába, a Pasteur Intézetben.
2016. március 12.
A tudomány volt a princípiuma: Mary Anning
Március 8 alkalmából öt történet nőkről, akik tudományterületük úttörői voltak. A negyedik egy angol lányról, aki korának talán legfontosabb fosszíliagyűjtője lett, de munkáját igazán csak halála után ismerte el a világ.
2016. március 10.
A tudomány volt a princípiuma: Hilde Mangold
Március 8 alkalmából öt történet nőkről, akik tudományterületük úttörői voltak. A harmadik egy német doktoranduszról szól, akinek doktori tézise a fejlődésbiológia egyik sarokköve lett és nem mellesleg témavezetőjének Nobel-díjat eredményezett.
2016. március 9.
A tudomány volt a princípiuma: Miriam Michael Stimson nővér
Március 8 alkalmából öt történet nőkről, akik tudományterületük úttörői voltak. A második egy dominikánus apácáról szól, Miriam Michael Stimson nővérről, akinek munkája esszenciális volt, hogy megértsük a DNS szerkezetét.
2016. március 8.
A tudomány volt a princípiuma: Caroline Herschel
Március 8 alkalmából öt történet nőkről, akik tudományterületük úttörői voltak. Az első a legelső női üstökös-vadászról, Caroline Herschelről szól.
2016. január 31.
Génmódosítás-e a génszerkesztés?
Az új genomszerkesztési technikák nem csak az orvoslásban, de a mezőgazdaságban is forradalmat hozhatnak. Elterjedésüket azonban nagyban befolyásolni fogja, hogy GMO-ként, vagy nem GMO-ként tekintünk rájuk.
2016. január 24.
Génmódosított szúnyogokkal a zika vírus ellen
A zika-vírus egyetlen, jelenlegi potenciális ellenszere egy transzgénikus, laboratóriumban tenyésztett szúnyogsereg.
2016. január 18.
Mit szúrtak el a Biotrial gyógyszerkísérletében?
Hat embert súlyos agykárosodással kellett kórházba szállítani, egy már meghalt. Meg lehetett volna előzni a tragédiát?
2016. január 16.
Újgenerációs génterápia lehet az izomsorvadásos gyerekek reménye
A Duchenne-féle izomsorvadásnak eddig nem volt igazi ellenszere. Egy új, génterápiás eljárás most megújult reményt adhat a betegek családjainak.
2016. január 10.
Gének írják újra Európa őstörténetét
Az újkőkor hajnalán barna bőrű, kék szemű vadászok lakták Európát. Pár ezer év alatt azonban gyökeresen megváltozott a kontinens genetikai összetétele. Ismét jelentkezik az impakták.
2016. január 8.
Tényleg tízszer annyi baktériumunk van, mint saját sejtünk?
Régen legalábbis azt gondoltuk. Ma már ez nem tűnik valószínűnek.
2015. december 23.
Tíz éves az optogenetika - de ismerjük-e a korlátait?
Egy évtizede vagyunk képesek fénnyel manipulálni az idegsejtek működését. Ölveczky Bence felismerése azonban számos eddigi „optogenetikai” kísérlet értelmezését megkérdőjelezheti.
2015. december 17.
Nem csak egyedek, de egész fajok genomját átírhatjuk
De megéri-e géntechnológiával kiirtani például a maláriát terjesztő szúnyogot? Milyen hatása lesz ennek a természetre? Működhet-e az ember által tervezett élővilág?
Hungaropannon dínók, szevasztok!
Nem Jurrasic World, hanem annál is izgalmasabb: megjelent az első "magyar" dinoszaurusz leleteket bemutató könyv.
2015. december 8.
Mennyire írjuk át az emberi genomot?
„Az elképzelhetetlen elképzelhető lett.” Az emberi génállomány is szerkeszthető. De meddig mehetünk el? Ez lett az év legfontosabb kérdése, a múlt héten Washingtonban vitatkoztak róla.
2015. november 1.
A megkésett publikációk doktora
Szentgyörgyi Albert és Szentágothai János kivételével nincs más, magyar származású tudós, akinek akkora hatása lett volna korunk orvosbiológiájára, mint George Streisingernek. Itthon viszont még a kutatók sem ismerik a nevét.
2015. október 19.
Miért ritkán rákos az elefánt (és a csupasz turkáló)?
Bizonyos állatok esetében feltünően ritka a tumoros betegségek gyakorisága. Ha megértjük, miért van ez, akár saját rákjainkat is hatékonyabban kezelhetjük.
2015. október 12.
DNS-hibajavítás és Nobel díj
A 2015-ös kémiai Nobel díj három olyan kutatónak járt, akik azt kutatják, miként javítják ki a sejtek a hibás DNS-t.
2015. október 5.
Paraziták nemezisei
A 2015-ös orvosi Nobel díj olyan felfedezésekért járt, amelyeknek köszönhetően hatékonyabban tudjuk felvenni a harcot szörnyű betegségeket okozó paraziták ellen.
2015. szeptember 21.
Ha nem értjük hogyan és miért osztódnak a sejtek, semmi mást nem érthetünk meg az életről
A 2001-es orvosi Nobel-díj egyik nyertese mesél a sejtciklusról és korabeli kísérleteiről. Igaz, ma már szinte mindenki csak egy félremagyarázott vicc miatt ismeri őt. Tim Hunt interjú az impaktákban.
2015. szeptember 17.
Növények vs. robbanószerek
Egy újonnan fellelt mutációnak köszönhetően közelebb kerültünk olyan növények előállításához, amelyekkel megszabadulhatunk az egykori harcterek talajában felgyülemlett toxikus TNT-től.
2015. szeptember 6.
Egy gondolkodó állattal kevesebb - RIP Oliver Sacks
"A neurológia Shakespeare-je volt", fogalmazott napjaink egyik legjelentősebb agykutatója, Eric Kandel és ezzel tényleg nehéz lenne vitatkozni.