"Az FBI csak korlátozottan kapott lehetőséget a jelentéstervezet átnézésére, mielőtt a bizottság szavazott volna a nyilvánosságra hozataláról. Már ennek során is jeleztük komoly aggályainkat azzal kapcsolatban, hogy egyes tények elhallgatása alapjaiban érintik a jelentés hitelességét" - írta közleményében az FBI az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának kizárólag republikánus szakértők által írt, mindössze három oldalas, lényegében a Trump stábja ellen indult vizsgálat alapjait megkérdőjelező jelentéstervezetre reagálva. Bár a közleményt az FBI nevében adták ki, a New York Times szerint végső soron ez az első nyilvános összecsapás az FBI fél éve kinevezett új igazgatója, Christopher Wray és Donald Trump elnök között.

Wray, ahogy egyébként gyakorlatilag a teljes amerikai nemzetbiztonsági vezetés, így még az igazságügyi minisztérium is hevesen tiltakozik a jelentés nyilvánosságra hozatala ellen. A probléma az, hogy a bizottság döntése alapján azt öt napon belül nyilvánosságra kell hozni, hacsak az elnök nem akadályozza meg. Trump viszont saját kormánya ajánlása ellenére sem akarja megakadályozni ezt, sőt, hetek óta követeli a jelentés szövegét ismerők szerint nagyon egyoldalú, érdemi információkat elhallgató szöveget, aminek a célja minden jel szerint csupán a közvélemény elbizonytalanítása, az oroszügyi vizsgálat hiteltelenítése.

Az igazságügyi minisztérium és az amerikai titkosszolgálatok szerint az egy korábban sosem alkalmazott törvény alapján nyilvánosságra hozandó jelentés rossz precedenst teremthet, mert így a képviselőházi bizottság a jövőben újra lényegi egyeztetés nélkül próbálhat majd nyilvánosságra hozni titkos értesüléseket, beleértve ebbe az amerikai elhárítás és hírszerzés módszereire utaló adatokat is.

Erről kedden bővebben írtam, a szerdai FBI-közlemény azért lényegi fejlemény, mert jelzi, hogy az FBI új igazgatója is konfliktusba keveredett Trumppal. Wray eddig igyekezett a háttérben maradni, kerülni a konfrontációt. Eddig a jelentés ügyében is csak a háttérben egyeztetett - a Times értesülései szerint hétfőn a jelentésben szintén befeketíteni próbált Rod Rosenstein igazságügyminiszter-helyettessel közösen próbálták még rábeszélni a Fehér Házat arra, hogy akadályozzák meg a jelentés nyilvánosságra hozatalát.

Rosensteint Trump nevezte ki miniszterhelyettesnek, de a sajtóhírek szerint egy ideje már a leváltásán gondolkozik. Trump legfőbb problémája, hogy a nyomozásban érintett igazságügyi miniszter, Jeff Sessions mentesítése után a nyomozás felügyeletét átvevő Rosenstein különleges ügyészt nevezett ki a nyomozás vezetésére. Ez az ügyész, Robert Mueller egykori FBI-igazgató pedig nagyon módszeres munkával építi fel a vádat, mely minden jel szerint nem is az oroszokkal való együttműködésre, hanem ennek eltusolására, az igazságszolgáltatás akadályozására koncentrál.

Rosensteint érintő új fejlemény, hogy a CNN értesülései szerint Trump decemberben, amikor már komolyan gondolkozott Rosenstein kirúgásán, egy fehér házi egyeztetésen őt is hűségesküre próbálta kényszeríteni, arról faggatta, hogy "az én csapatomban van-e". Magyarországról nézve ez szinte felfoghatatlan, de az amerikai jogrendben ugyan az elnöknek van kormánya, de az ügyészséget is irányító igazságügyi minisztérium nagyon is független.