• Hétfőn a Maldív-szigeteki kormány elutasította a végrehajtását a legfelsőbb bíróság rendeletének, ami a börtönbüntetéssel sújtott ellenzéki vezetők szabadon engedéséről rendelkezett.
  
• Az elnök ezután szükségállapotot jelentett be, a biztonsági erők betörtek a legfelsőbb bíróság épületébe, a rendőrség pedig őrizetbe vette a volt elnököt.
  

A maldív rendőrség otthonában vette őrizetbe Maumún Abdul Gajúmot a vejével együtt – közölte a korábbi elnök szóvivője, Abdul Alím. A volt államfő Abdulla Jamín Gajúm jelenlegi elnök féltestvére.

A Reuters szerint az országot 30 éven át irányító Abdul fia is egyike azoknak az ellenzéki törvényhozóknak, akiknek szabadon bocsátásáról a múlt héten rendelkezett a legfelsőbb bíróság.

A biztonsági erők tagjai eközben betörtek a legfelsőbb bíróság épületébe – az erről szóló hírt a Reuters hírügynökségnek Feiszal Ádam, a bíróság szóvivője erősítette meg. A hatóságok két bírót le is tartóztattak.

Néhány órával korábban Abdulla Jamín Gajúm elnök 15 napos szükségállapotot jelentett be az országban. Ez ugyan azt jelenti, hogy ebben az időszakban egyes jogokat korlátoznak, de „az intézkedések nem fogják érinteni az általános mozgást, továbbá a szolgáltatások és az üzletek működését sem” – írta a Facebookon az elnöki hivatal. „A kormány a Maldív-szigetekiek és az országban élő és oda látogató külföldiek biztonságát szavatolni kívánja” – írták.

A hivatalán keresztül a legfelsőbb bírósághoz intézett levelében Jamín úgy fogalmazott: a testület túllépett a jogkörén az ellenzékiek szabadon engedéséről szóló rendeletével, ami „nemzetbiztonsági és közérdeket sért”.

Az igazságügyi miniszter szerint a kormány úgy véli, hogy a legfelsőbb bíróságnak a politikai foglyok szabadon bocsátására vonatkozó rendelete nem hajtható végre. Azíma Sakúr a kabinet döntését azzal indokolta, hogy a legfelsőbb bíróság figyelmen kívül hagyta a kormány egy sor levelét arról, hogy „számos kihívásba” ütközik a rendelet végrehajtása. A testület ezzel szemben vasárnap azt mondta, hogy nincsen az ítélet végrehajtására vonatkozó akadály, és erről tájékoztatták a főügyészi hivatalt.

Ezután az ellenzéki koalíció több törvényhozója azzal a kéréssel fordult a nemzetközi közösséghez, hogy bírja rá a kormányt az ítélet végrehajtására. Az USA hétfőn felszólította a maldív kormányt és hadsereget, hogy tartsa tiszteletben a jogállamiságot. „Amerika a maldív emberekkel van. A maldív kormánynak és hadseregnek kötelessége tiszteletben tartani a jogállamiságot, a szólásszabadságot és a demokratikus intézményeket. A világ figyelme rajtuk” – írta a Twitteren a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsa.

A kormány döntése elleni tiltakozásul hétfőn lemondott Huszain Rasíd Ahmed egészségügyi miniszter, mondván, nem tartja elégségesnek a kormány magyarázatait a legfelsőbb bíróság határozatainak elutasítására.

A legfelsőbb bíróság a múlt csütörtökön rendelte el tucatnyi, börtönbüntetéssel sújtott ellenzéki szabadon engedését eljárási hibákra hivatkozva, kimondva, hogy ezek az ítéletek politikailag motiváltak.

Az érintettek között van az indiai-óceáni ország első demokratikusan választott elnöke, a terrorizmussal kapcsolatos vádak miatt 13 évi börtönre ítélt Mohamed Nasíd és Jamín Gajúm mostani elnök korábbi alelnöke, Ahmed Adíb is, aki a vádak szerint egyebek között összeesküvést szőtt az elnök megölésére. Nasídot 2016 januárjában nemzetközi nyomásra kiengedték a börtönből, hogy Nagy-Britanniába utazzon gyógykezelésre, de nem tért vissza, miután menedéket kapott az európai országban. Ő volt az, aki az elnöksége idején egyszer a víz alatt, az óceánban tartott kormányülést, hogy felhívja a figyelmet az éghajlat-változás Maldív-szigeteket fenyegető veszélyeire.

A Maldív-szigetek évtizedekig tartó autokratikus vezetés után 10 éve vált többpártrendszerré, de a demokrácia állapota sokat romlott Gajúm 2013-as megválasztása óta. Az országban augusztusban választást tartanak, amin az ellenzék – mint azt pár napja bejelentette – közös jelöltet állít. (MTI, New York Times)