Déli nyitás: Szijjártó újranyitja az angolai magyar nagykövetséget

A külgazdasági és külügyminiszter telefonon úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy Magyarország az elkövetkező időben több figyelmet fordít az együttműködésre Angolával, aminek egyrészt gazdasági, másrészt biztonsági oka van.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Bornito de Sousa Baltazar Diogo angolai alelnök találkozója Luandában 2018. február 14-én.Fotó: KKM/MTI/MTVA

Mint mondta, Magyarország nem ért egyet azzal az ENSZ-megközelítéssel, hogy a migráció jó és megállíthatatlan, „mi a migrációt nagyon komoly biztonsági kockázatnak tartjuk”, ezt az európai terrorcselekmények már bebizonyították, és szintén ezt bizonyítja, hogy amikor „Afrikában országokon keresztül-kasul járkálnak milliók”, az több országot destabilizál a kontinensen, ami komoly biztonsági kockázatot jelent Európára.

Szijjártó szerint „a migráció igenis megállítható”, ezt Angola is bebizonyította, ahol elképesztő erőfeszítéseket tesznek a határok védelmére a szomszédos országokból érkező jelentős migrációs nyomással szemben. Szerinte Európának meg kell becsülnie azokat az országokat, amik jelentős erőfeszítéseket tesznek a gazdasági és biztonsági stabilitásuk meg a határaik védelme érdekében. Angola ilyen ország, és bizonyította, hogy az illegális bevándorlás megállítható – mondta.

A külügyminiszter elmondta, hogy Magyarország felújítja a biztonsági együttműködését Angolával. Korábban a helyi haderő több tisztje és tiszthelyettese vett részt Magyarországon különböző képzési programokban, és most újraindítják ezt az együttműködést. Bejelentette: Magyarország 20-ról 50-re emeli az angolai hallgatóknak biztosított ösztöndíjak számát.

Szijjártó és Domingos Custódio Vieira Lopes külügyi államtitkár találkozója Luandában 2018. február 14-én.Fotó: KKM/MTI/MTVA

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy 2017-ben egy év alatt több mint húszszorosára nőtt a kétoldalú kereskedelmi forgalom, ami így már meghaladja a 80 millió dollárt. (Tavaly itt írtunk arról, hogy az afrikai és dél-amerikai követségekre fordított milliárdok ellenére nem sikerült felpörgetni az exportot.) Két területen nyílik komoly perspektíva az együttműködésre: az energiaellátásban és a vízgazdálkodásban – mondta.

Szijjártó elmondta, Angola szeretné elérni, hogy 2020-ra a lakosság 50 százalékának legyen lehetősége hozzájutni a villamos energiához, és előrehaladott tárgyalásokat folytatnak arról, hogy két nagy multinacionális vállalat Magyarországon gyártott turbináit és generátorait vásárolják meg ehhez 100 millió dolláros nagyságrendben, ehhez az Eximbank 172 millió dolláros hitelkeretet nyitott.

Angolában csak a lakosság 49 százaléka fér hozzá megfelelő ivóvíz-szolgáltatáshoz, ezért most az ország 43 járási székhely vízellátását kívánja magyar vállalatokra bízni, az Eximbank ehhez is biztosítani tudja a megfelelő hitelkeretet – mondta Szijjártó, aki szerint Angola az afrikai kontinens elsőszámú kőolaj- és harmadik számú gyémántkitermelőjévé.

Szijjártó (j) és Domingos Custódio Vieira Lopes külügyi államtitkár (b2) találkozója Luandában 2018. február 14-én.Fotó: KKM/MTI/MTVA

A külügyminiszter elmondta azt is, hogy aláírták a mezőgazdasági együttműködési megállapodást, parafálták a diplomata- és szolgálati útlevelek vízummentességéről szóló megállapodást, és a külügyi intézetek, valamint az ELTE és az angolai Agostinho Neto Egyetem közötti megállapodást írtak alá. Szijjártó Péter Luandában találkozott az angolai alelnökkel, a parlament elnökével, tárgyal továbbá a külügyi államminiszterrel, az energia- és vízügyi miniszterrel, az oktatási miniszterrel meg a parlament külügyi bizottságának elnökével. (MTI)