Induljon el a déli nyitás stratégiája, amelynek fókuszában Afrika és Latin-Amerika áll

– ezt két évvel ezelőtt, 2015 március 5-én mondta Szijjártó Péter külügyminiszter a Magyar Nemzeti Bank egyik közpénzhabzsoló alapítványának klubrendezvényén. A külügyminiszter szerint a

keleti nyitást megnyitotta az ajtókat a gazdaság szereplői előtt,

így kézenfekvő volt, hogy máshová is átültessék a szerinte sikeres külgazdasági modellt. Arról egyébként, hogy a keleti nyitásnak pontosan mennyi haszna volt, és kikhez került a pénz, itt lehet bővebben olvasni.

A 2015-ben kihirdetett déli nyitás keretében négy új nagykövetséget jelentettek be:

• Ecuadorba,
  
• Etiópiába,
  
• Ghánába
  
• és Angolába
  

tervezetek magyar képviseletet. Ezek közül csak egyet, az ecuadori nagykövetséget sikerült az elmúlt két évben ténylegesen elindítani, az afrikai országokban előre nem látott technikai problémák léptek fel. Ez viszont nem akadályozta meg a külügyminisztériumot, hogy szépen költsenek a képviseletekre: 2016 végéig összesen 1,3 milliárd forint ment el, ebből

795 millió azokban az afrikai országokban, ahol ténylegesen nem is tudtak a magyar nagykövetséghez fordulni az utazók, mert azokkal technikai problémák voltak.

A külügy tervei szerint idén újabb 1,6 milliárdot költenek majd, de legalább azt ígérik, hogy ezért a pénzért év végéig tényleg minden nagykövetség működni is fog.

Persze attól, hogy a konzuli szolgálat nem működik egy országban, a követség még végezhet fontos munkát. A déli nyitás lényege a magyar export felpörgetése, ezért megnéztük, hogy alakult a kivitel az érintett országokban.

Ebből több dolog is látszik.

Egyrészt 2015 után, amikor a déli nyitás megindult, és elkezdtünk költeni a követségekre, csak Ghánába növekedett jelentősen a kivitel, a másik három országban csökkent vagy szinten maradt. Ghánában egyébként a külügy tájékoztatása szerint egy „jelentős volumenű energetikai projekt (turbinák kiszállítása) állt az exportnövekmény mögött.”

Etiópiában 2015-ben volt kiugrás, tehát amikor még csak terv volt a követségre. A külügy szerint itt egy magyar cég síneket szállított le egy török vasútépítési projekthez, ez hozott pénzt, viszont 2016-ban is viszonylag magasan maradt az export.

Ecuadorban nagyjából semmilyen látható hatása nem volt a déli nyitásnak, vagy az új nagykövetségnek, az oda irányuló magyar export 2013 óta csökken, igaz nem drámai mértékben.

A négy ország közül viszont Angola igazán érdekes. Itt 2012-ben kiugróan jó volt a magyar export, aztán 2013-ban összezuhant, 2014-ben megint emelkedett,

viszont azóta a déli nyitás és a nagykövetségre költött pénz ellenére megint töredékére esett vissza.

2015-ben, az Eszetlen pénzszórásra készül a külügy című cikkünkben pont az oda tervezett nagykövetség példájával igyekeztünk bemutatni, milyen bizonytalan lábakon áll a külügy stratégiája, például mert az angolai, olajra épülő gazdaság ingatag az olaj világpiaci árának alacsony szintje miatt, így kétséges, hogy milyen exportlehetőségeket nyit meg a magyar cégek előtt egy új nagykövetség.

A külügy akkor egy „Az angolai-magyar kapcsolat azon pontjai, amelyek indokolják a külképviselet megnyitását” című rövid dokumentummal reagált a cikkünkre, amiben például kiemelték, hogy

• Angolába, GDP növekedése 2005 és 2008 között több mint 15 %-os volt; a 2008-as világválságot követően is 4-5 % maradt, 2013-ban 6,8%-ra emelkedett; 
• Angola kivételes gazdasági potenciállal rendelkezik, napi mintegy 2 millió hordónyi mennyiséggel a kőolaj-kitermelésben Afrika 2. a világ 16., a kőolajexport tekintetében pedig a világ 7. országa, valamint a világ 5. gyémántexportőr állama (mineweb.com).
  

Mikor két évvel később rákérdeztünk, hogy miért esett vissza töredékére a magyar export (a déli nyitásra költött pénz és az új követség ellenére), a következő választ kaptuk:

„Angola esetében exportunk csökkenése egyértelműen az angolai fizetőképes kereslet csökkenésének tudható be. Az olajkitermelésre felépített angolai gazdaság – a nyersanyagárak, és különösen az olajárak tartósan alacsony szintje miatt – korábbi teljesítményéhez képest jelentősen visszaesett.”