Két éve olyan lendülettel indította a külügy a déli nyitást, hogy még mindig nem sikerült eljutni az ajtóig

Így visszatekintve nem is jelenthette volna be tökéletesebb helyszínen 2015 márciusában a déli nyitásnak keresztelt kül- és gazdaságpolitikát Szijjártó Péter külügyminiszter, mint a Magyar Nemzeti Bank egyik közpénzporszívózó alapítványnak klubeseményén.

Akkor arról volt szó, hogy keleti-nyitás sikere után Afrika és Dél-Amerika felé fordítja a tekintetét a magyar diplomácia. A stratégia egyik fő pilléreként egy dél-amerikai és három afrikai országba ígért új követséget Szijjártó.

  • Ecuadorba,
  • Etiópiába,
  • Ghánába
  • és Angolába

kellettek a magyar diplomaták, hogy előre mozdítsák a külgazdaság ügyét. A keleti nyitás politikájának eredményéről többször is írtunk, ebből az összefoglalóból például kiderül, hogy milyen súlyos, 2,7 milliárdos bukót sikerült összehoznia az ügyben a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak.

Ettől persze a déli nyitás még sikerülhetne sokkal jobban, bár Markó Ferkó itt összeírta, hogy az angolai követség például baromi sokba fog kerülni, miközben azért az ország nem olyan eszetlen nagy kereskedelmi partnere a magyaroknak. Ez főleg abban az összefüggésben volt érdekes, hogy a külügy korábban bezárta például az észt és a ciprusi követséget pénzhiány miatt, miközben ők a statisztikák alapján fontosabb kereskedelmi partnerek, mint Angola.

Azóta, egészen pontosan 2016 áprilisában Schmuck Erzsébet LMP-s képviselő parlamenti kérdésére a külügy elárulta, hogy a nagykövetség létesítésének 2016-ban 311 millió forintos egyszeri költsége lett, 2017-ben pedig előre láthatóan 615 millió forintot fognak költeni a fenntartásra. A többi helyszínre, Ghánára, Etiópiára és Ecuadorra vonatkozó nyilvános költségszámítást nem találtunk, az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre a külügy a cikk megjelenésééig nem válaszolt.

Az viszont a külügyminisztérium hivatalos oldaláról kiderül, hogy hiába a 2015 márciusi bejelentés, és hiába a 2016 áprilisában nyilvánosságra hozott költségterv,

az angolai követséghez a mai napig nem fordulhatnak a magyar állampolgárok

Eleve kicsit rejtélyesen hangzik, hogy a "nagykövetség megkezdte működését, de a technikai infrastruktúra még kiépítés alatt áll", de ha Dél-Afrikába kell fordulni ügyet intézni, akkor külképviseletként ez a helyszín gyakorlatilag nem működik.

Nem jobb a helyzet a többi afrikai helyszínen sem.

Árnyalatnyival más szöveggel, de a külügy oldala lényegében arról tájékoztat, hogy sem Ghánában, sem Etiópiában nem sikerült egyelőre leküzdeni a technikai akadályokat.

A 2015. márciusa óta eltelt két évben, az akkor bejelentett négy ország közül, csak Ecuadorban sikerült valóban összehozni egy teljesen működő nagykövetséget.

(A nagy képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a ghánai Liberty Professionals Football Club játékosaival Accrában - MTI Fotó: KKM)