Ha azt szeretnénk, hogy a szakgimnazisták olvassanak, a kötelező olvasmányok nagy részét el kell felejteni

Hosszú interjú jelent meg az eduline.hu-n Fenyő D. Györggyel, a Magyartanárok Egyesületének alelnökével. 

Fenyő többek között beszél a szakgimnáziumok rendszeréről, illetve arról, hogy ez az iskolatípus is ráirányította a figyelmet arra, hogy mi a probléma a jelenlegi tantervekkel. A szakgimnáziumok célja, hogy a szakmaszerzés reményében felkészítse a diákokat az érettségire, és az érettségi anyaga jelenleg teljesen megegyezik a gimnáziumokéval. 

Fenyő elmondása szerint ebből egy kettőség hárul a szakgimnáziumokra, hogy adott esetben meg kéne szerettetniük az olvasást olyan diákokkal, akik korábban kevesebbet olvastak, másrészt viszont fel is kell őket készíteni az érettségire. 

A Magyartanárok Egyesülete álláspontja szerint be kéne kéne látni, hogy a szakgimnáziumokban nem lehet ugyanazokkal a módszerekkel és tananyaggal elérni ezt a célt, mint a gimnáziumokban. Ezért javaslatokat is megfogalmaznak azzal kapcsolatban, hogy mit kéne kihagyni ahhoz a tananyagból, hogy a diákok szívesen olvassanak. 

„Ez azért nagyon fontos, mert ahhoz, hogy a gyerekeknek valami élmény legyen, ahhoz azzal sokáig kell foglalkozni. Amíg meg nem értik, meg nem szeretik, végig nem olvassák, el nem játsszák.”

Fenyő hangsúlyozza, hogy egyetlen tanárt sem akar törvénysértésre biztatni, sem arra, hogy ellehetetlenítse saját helyzetét a munkahelyén: 

„Ha egy iskolában élet-halál kérdés, hogy az utolsó irodalmi fogalmat is elmondja az órán, akkor a szerencsétlen tanár – teljes együttérzésem – nem nagyon tud mit csinálni. De azért az iskolák jelentős része mégsem ilyen, nagyon sok helyen lehet hallani, hogy kérlek, csináljatok a diákokkal valamit, hogy tanuljanak meg olvasni, szöveget érteni, ne legyen már olyan gyászos a tizedikes kompetenciamérés eredménye. Ha az érettségi követelményeket és a kerettantervet egymás mellé teszem, kiderül, hogy a kerettanterv anyagának kétharmada minden további nélkül elhagyható.”

Fenyő szerint ha egy tanár ismeri a diákjait, akkor be tudja lőni, hogy a választhatóként szereplő művek közül mi az, ami élményt jelenthet a számukra, és mi az, ami minden további nélkül elhagyható. Például a kilencedikes tananyagból mindent ki lehet hagyni, Petőfi előttről ugyanis nincs kötelező szerző az érettségin. 

„Művekkel kell foglalkozni kilencedikben is, komolyan, hosszan, behatóan. De olyanokat kell választani, amelyek élményt nyújtanak a 15 éveseknek. Novellákat, verseket, regényeket, ifjúsági regényeket, tömegkulturális regényeket, trendi műveket, mondjuk egy éven át csak ezekről lehetne szó. Ezeken keresztül különböző narratív sémákat ismerhetnek meg, hogy mi az, hogy szaggatott elbeszélés, mi az, hogy visszaugrunk az időben. Ha ezeket értik, akkor képesek lesznek arra is, hogy egy Arany-balladát később megértsenek. Meggyőződésem, hogy aki 14-15 éves kora között el tud olvasni egy év alatt három-négy könyvet, annak nagyobb esélye van arra, hogy később egy jó érettségit tegyen.”

Arra a kérdésre, hogy akkor kimaradhat-e a Szigeti veszedelem, Fenyő azt válaszolja, hogy nyugodtan. Szerinte amúgy teljesen rokonszenves és érthető az a tanári hozzáállás, amely azt mondja, hogy a magyar kultúrának olyan értékei halmozódtak fel a 19. század közepe előtt is, hogy azokról beszélni kell az órákon. Csak a probléma az, hogy ezeket a műveket a gyereket általában nem szeretik. 

„És én azt gondolom, hogy egy kicsit rosszabb, ha a diákokkal valamit megutáltatunk, mint ha meg sem ismertetjük velük. Ha egy gyerek megszereti a könyvet, az olvasást, a könyvtárat, akkor van esély arra, hogy olvasóvá válik. Nem biztos, hogy az lesz, de legalább van esélye. Aki az Antigonénál vagy a Szigeti veszedelemnél eldönti, hogy ehhez neki semmi köze, ebből egy mukkot sem ért, annak semmi esélye arra, hogy olvasó emberré váljon. Vagy ha mégis, akkor ahhoz az iskolának semmi köze nincs.”

– fogalmazott ezzel kapcsolatban. Szerinte komoly probléma, hogy a középiskolákban a tanárok csak leadják az anyagot: míg óvodában és a kisiskolában hangsúlyos szempont a képességfejlesztés, és annak figyelembe vétele, hogy éppen hol tart az osztály, ez elhomályosul a középiskola időszakára, csak a tananyag marad. 

Egy friss felmérés szerint ennek a korosztálynak az ötven százaléka olvas, igaz, ehhez a felmérésben már az is elég, ha évi egy könyvet elolvasott. 

„Azért ez elborzasztó. Ha arra gondolunk, hogy a kerettanterv hány olvasmányt ír elő, és hogy a diákoknak ötven százaléka évente egy könyvet sem olvas el, akkor látszik, milyen elképesztő távolság van a törvény rendelte keretek és a realitás között.”

Fenyő szerint a magyar nemzeti drámák kifejezetten rossz megítéléstől szenvednek, ezeket még azok a diákok sem olvassák szívesen, akik amúgy szoktak olvasni. A világirodalom ennyiben szerencsésebb helyzetben van, mert a régebbi világirodalmi művek ma már modern fordításban olvashatóak, egy korunkhoz közelibb nyelven. A Bánk bán, az Ember tragédiája vagy a Csongor és Tünde ma már gimnáziumokban sem népszerűek. 

„De ott van a 20. század magyar irodalma és a kortárs irodalom, amelyből lehet válogatni, több Karinthyt taníthatunk, több Örkényt, esetleg visszatérhet Déry Tibor. Különböző mélységű és nehézségű szövegeket lehet választani. Nem muszáj Parti Nagy Lajost tanítani, mert az nagyon nehéz, de lehet Vámos Miklóst vagy Szabó Magdát.”

– mondta el Fenyő, aki szerint fontos lehet az is, ha nem a tanár választja ki a kötelező olvasmányt, hanem a diákok döntenek arról, mit olvasnának szívesen közösen. Ahogy segíthet az is, ha ifjúsági regények és fantasyk kerülnének be a tanórákra, még akkor is, ha a tanároknak ellenérzése van ezzel kapcsolatban: 

„Nem muszáj szeretni az Alkonyat-trilógiát, de ha azt látjuk, hogy az Alkonyat 450 oldalát a fél osztály hajlandó elolvasni, míg a másik fele a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekeit, akkor össze kell tenni a két kezünket, és boldognak lenni, mert elolvastak háromszáz-négyszáz oldalt. És az alapján sok mindenről lehet beszélni: teremtett világról, létező és nem létező szereplőkről, a szereplők viszonyáról, előjelekről, és így tovább. És mindez hozzásegít ahhoz, hogy a szakgimnazista gyereket is valós olvasményekhez juttassuk.”

A teljes interjú az Edulineon olvasható el

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;