Könnyen lehet személyes az ember az erdőben - mondja a Kistehén egykori frontembere, aki zenéjével még mindig képes újabb generációkat megmozgatni. Közben visszavonultan él a tanyáján, most pedig regényt írt az állatok, az emberek és Isten kapcsolatáról.
„Istenhívő vagyok, csak azt nem tudom, hogy ő teremtett-e minket vagy mi őt” - magyarázta Gyurcsány Ferenc első fikciós irodalmi műve, a Kereszt halála könyvbemutatóján. Apokrif evangélium László evangelista tollából az Eseményről.
A szólásszabadság védelmére alakult írószövetséget sok tagja kritizálja, amért a jelek szerint Izraelt támogatja, és nem veszi elég komolyan a palesztin írók és újságírók elleni atrocitásokat.
Spiró György arról is beszélt: olyan kínos történetet talált Rajk Lászlóról, ami még a perben sem merült fel, és hogy miért nevezte butának, műveletlennek a nagyanyját.
Miért jó horrortörténeteket olvasni? Mitől működik jól egy ilyen történet? És hogyan válhat horrornovellák alapanyagává az a magyar valóság, amit annyira jól ismerünk? A Nem rossz könyvek podcast vendége Veres Attila.
Ciki-e, ha egy nő romantikus irodalmat olvas? Egyáltalán mi az, hogy női irodalom, reneszánsza van-e a műfajnak, miért olvassuk, és mekkora biznisz valójában - eheti podcastunkban ezeket a témákat járjuk körbe.
Kácsor Zsolt saját betegségének történetét írta meg a tavalyi év egyik legerősebb magyar regényében. A Nem rossz könyvek podcast vendégeként mesélt az írásról mint terápiáról, a különbségről írás és beszéd között és arról, hogy mit érzett, amikor rájött, nem fog már több könyvet írni.