Gyerekként kevés dolgot szerettem jobban a szánkózásnál, pláne, hogy a 80-as évek kemény telein az Ördög-oromtól több kilométeres pályán lehetett leszánkózni a városba – ahogy a Magas-Tátrában is tökéletes terep volt a Tarajkától Ótátrafüredre vezető, jegesre fagyott szolgalmi út. Mondhatnám, tudok ezt-azt a szánkózásról, de azokról a sebességekről, amiket a profik a bobpályák jégcsatornájában elérnek, álmodni sem mertem soha. A phjongcshangi olimpián volt szánkós, aki 134 km/h feletti sebességgel zúdult be a pálya utolsó kanyarába. Annak a lengyel szánkósnak pedig, aki valamiért szemvédő plexi nélkül ment végig a pályán, a szembeszél majdnem kivitte a szemét.

Amatőr körülmények között ilyen sebességek elérésére aligha van remény, de próbálkozni se nagyon érdemes vele annak, aki nem feltétlenül szeretné holtan végezni. Az alábbi trükkökkel azért sokat gyorsíthatunk a szánkónkon, ezért kérek mindenkit, hogy csak saját felelősségére, mások testi épségére tekintettel próbálkozzon csak velük.

1. Készítsd elő a pályát

Semmi sem befolyásolja jobban az elérhető végsebességet a hó állapotánál. Ez javarészt természeti adottság, de azért van módunk a körülmények megváltoztatására. Azt talán nem kell magyaráznom, hogy a puha, friss hónál bármi jobb, mert abban csak elmerül a szánkó. Érdemes tehát alakítgatni a terepet.

A legegyszerűbb módszer, ha a friss hóban egy laposfenekű szánkóval nyomot vágunk. Minél tömörebb a hó, annál jobb, ezért ezt érdemes párszor megismételni. Az igazi profik azt is tudják, hogy a jég még a hónál is jobb felület. Persze veszélyesebb is, ezért csak ésszel. Fagypont alatti hőmérsékletnél a legjobb módszer végigmenni egy spricnivel az imént kijelölt pályán, mert a vízpermet szép, egyenletes jégréteggé fagy. Bátrabbak nagyobb fagyban próbálkozhatnak slaggal is, de a túl sok víz a havat is lemoshatja. Fagypont feletti hőmérsékleteknél érdemes egy nappal előre elkészíteni a pályát.

2. Válassz megfelelő szánkót

Rajongója vagyok a hagyományos faszánkóknak, életem legjobb eredményeit egy laposított, egyszemélyes csehszlovák csodával értem el. Természetes, vagy ahhoz közeli körülmények között viszont jobban teljesítenek a laposfenekű modellek, a legjobban pedig a felfújt gumibelső, amely négy amerikai orvos 2009-ben megjelent tanulmánya alapján kísérleteikben átlag majd 4 km/h-ával bizonyult gyorsabbnak minden más szánkónál. De azért vannak hátrányai.

3. Növeld meg a szánkó tömegét

Ez is egyszerű fizika, a lejtőn egy nehezebb tárgy nagyobb lendületet nyer. A pálya anyagára - a hóra - tekintettel a végtelenségig persze nem érdemes növelni a szánkó súlyát, mert egy idő után az már inkább lassítja. De például egy laposfenekű szánkót egy vagy két utassal terhelve nagyobb sebesség érhető el. A gumibelső ez esetben nem ideális választás, képtelenség, hogy arra egynél több ember üljön.

4. Készítsd elő a szánkót is

Bár a vizsgálatok szerint ennek a vártnál kisebb a hatása a sebességre, de logikusan hangzik, hogy a szánkó hóval érintkező felületének síkosításával még tovább csökkenthető a súrlódás és a tapadás. Amatőrök sima étolajjal, a profibbak sívaksszal is próbálkozhatnak.

5. Adj neki!

Az állóstartnál nyilván nagyobb lendületet lehet nyerni nekifutással. Ilyenkor érdemes előre eltervezni, hogy milyen testhelyzetben érdemes a nekifutás után rávetni magunkat a szánkóra. Az olimpiai versenyek nézőinek feltűnhet, mit össze nem szenvednek a profik azért, hogy minél laposabb testhelyzetet vegyenek fel. Nem ok nélkül, ha már rajta vagyunk a szánkón, inkább már csak arra kell törekedni, hogy a lehető legkevésbé lassítsuk az eszközt, ez pedig a légellenállás mérséklésével érhető el.

Mindenkinek jó szórakozást, végtagokra, járókelőkre, tereptárgyakra vigyázni! (Via Popsci)