A szlovén kormány csütörtöki ülésén felmentette a vezérkari főnököt, Andrej Osterman vezérőrnagyot és helyettesét, Alan Gedert, miután a 800 fős szlovén NATO-zászlóalj a múlt heti harckészültségi ellenőrzés (CREVAL) során nem felelt meg az elvárásoknak - közölte Miro Cerar kormányfő sajtótájékoztatóján.

Kiemelte, a kormány 2016-ban további pénzeszközöket különített el a hadsereg számára, hogy növelje annak felkészültségét. Ezért a kabinetet meglepte Andrea Katic védelmi miniszter jelentése, miszerint a szlovén elitalakulat nem teljesítette az elvárásokat.

Az ellenőrzés során a NATO szakemberei azt vizsgálták, hogy az adott nemzeti zászlóalj megfelelően felkészült-e a harccsoport hadműveleti követelményeiben előírt feladatainak ellátására. Megfelelő minősítés esetén az alegység részt vehet az észak-atlanti katonai tömb válságreagáló és béketámogató műveleteiben, a szlovén zászlóalj azonban nem kapta meg a "harckész" minősítést. Az öt vizsgált területből - tervezés, tevékenység, logisztikai támogatás, kommunikáció és adminisztráció - csak egyiken kapott elégséges osztályzatot. 

A védelmi törvény értelmében a hadsereg vezérkari főnöke felelős a hadsereg összes egységének megfelelő felkészültségéért és a nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségek teljesítésért - hangsúlyozta Cerar, aki a továbbiakban elrendelte: a védelmi miniszter egy hónapon belül tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a zászlóalj javítani tudjon hatékonyságán. 

A szlovén POP-TV beszámolója szerint a Pocek katonai kiképzőtáborban múlt héten megtartott ellenőrzés során a katonák nem tudtak manőverezni a terepen, a felszerelésük, amelyet a védelmi minisztérium biztosított számukra, nem volt megfelelő, csizmáiknak levált a talpa, és többen kértek orvosi segítséget fagysérülések és kihűléses tünetek miatt.

A POP-TV kommentárja szerint Szlovénia képtelen rá, hogy 2022-re létrehozzon egy harcképes zászlóaljat, amelyet fegyverekkel és új harckocsikkal kellene ellátnia. És az is kétségessé vált, hogy a jövőben részt vehet-e béketámogató műveletekben, például Koszovóban, ahol a legnagyobb szlovén kontingens teljesít külföldi szolgálatot. 

Szlovénia 2004-ben lépett be a NATO-ba. A kormány a bruttó hazai termék (GDP) kevesebb mint egy százalékát fordítja a hadseregre. A NATO elvárásai szerint a védelmi célú kiadásoknak el kellene érniük a GDP két százalékát. (MTI, AP)