A jegyzőkönyv szerint Rogánék tényleg azzal érveltek a bíróságon, hogy a nemzeti konzultációban „véleményt nyilvánítottak”
2017 december 14., 12:32
Hiába védekeztek azzal, hogy a nemzeti konzultációban csak véleményt nyilvánítottak, Rogánéknak így is kell 2 milliót fizetniük a Helsinki Bizottságnak
A Fővárosi Törvényszék ítéletet hirdetett a Magyar Helsinki Bizottság által Rogán Antal minisztériuma, a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen indított személyiségi jogi perben.
A bíróság a felperesi keresettől részben eltérően állapította meg, hogy az alperes a „Nemzeti Konzultáció a Soros-tervről“ című kérdőív 5. pontjában foglaltakkal megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát, és eltiltotta a további jogsértéstől. A bíróság a teljes kiadvány megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasította, mert a kérdőív egy kérdéséhez kapcsolódó jogsértő tartalom nem indokolja az egész kérdőív megsemmisítését.
Viszont elégtételadás céljából kötelezte az alperest nyilatkozat kiadására, amiben kifejezi a jogsértés miatti sajnálkozását és azt az ítélet vonatkozó rendelkezésével együtt az MTI Országos Sajtószolgálat útján nyilvánosságra hozza. A bíróság mellőzte annak a felperesi kérelemnek a teljesítését, hogy az alperes a nyilvános bocsánatkérést minden háztartásba juttassa el. A bíróság kötelezte továbbá az alperest 2 millió forint sérelemdíj megfizetésére.
Mit tettek Rogánék pontosan?
A Magyar Helsinki Bizottság a magyar kormány fizikai határzárral kapcsolatos 2015-ös büntetőjogi törvénymódosításait elemezve kiadott egy állásfoglalást, amiben észrevételezte, hogy a törvény egyes rendelkezései ellentétesek a nemzetközi egyezményekkel. Ebben a nyilvános anyagban a felperes úgy fogalmazott: „Az Európai Unió Bíróságának gyakorlata alapján aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása. A büntető jogi eszközöket, különösen a szabadságvesztést, csak akkor lehet »bevetni«, ha egy személyt már kiutasítottak, azonban az új szabályozás szerint a menekülők már a határzár megsértésével bűncselekményt követnek el.”
Ezután 2017. szeptember 28-án a Miniszterelnöki Kabinetiroda nyilvánosságra hozta a „Nemzeti Konzultáció a Soros-tervről“ című kérdőívet. A nemzeti konzultáció kérdései sok helyen megjelentek, a kérdőívet kb. 8 millió állampolgárnak kézbesítették, illetve az interneten is elérhető volt.
Az 5. pontban az alábbiak szerepeltek: „Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.” Ez alatt olvasható, hogy „Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy „aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása”. Az 5. ponthoz kapcsolódó kérdés: „Ön támogatja a Soros-tervnek ezt a pontját?“
A Magyar Helsinki Bizottság kérte a bíróságtól annak megállapítását, hogy az alperes a fentiekkel megsértette a jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát. A felperes szerint ugyanis a nemzeti konzultációs kiadványban az alperes a felperes által készített állásfoglalásban megjelent valós érvelését, abban a hamis színben tüntette fel, hogy a Magyar Helsinki Bizottság azt akarja elérni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért, és védi a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. A felperes kérte a bíróságtól az alperes eltiltását a további jogsértéstől, valamint a jogsértés formájával, terjedelmével és módjával megegyező
elégtétel adására, és 8 millió forint sérelemdíj megfizetésére kötelezését. (Az alperes kérte a kereset elutasítását.)
A bíróság szerint a kereset részben alapos volt. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a menekült, a bevándorló és a migráns kifejezések különböző fogalmak, amiket az alperes a sérelmezett szövegben összemos és ez az olvasó számára megtévesztő lehet.
A felperessel kapcsolatban megfogalmazott állítás, ami szerint „védi a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat“, a Magyar Helsinki Bizottság valós jogvédő tevékenységét hamis színben tünteti fel, ugyanis jogvédő szervezetként nemzetközi egyezményekben meghatározott személyi körnek, a menedék kérőknek, menekülteknek és hontalanoknak nyújt jogi segítséget. De a fenti kifejezés az átlagolvasónak úgy mutatta be a felperest, mint törvénytelenséget pártoló szervezetet, és megütközést, felháborodást válthat ki, ami a szervezet hátrányos megítélését eredményezheti, és sérti a jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát.
Az alperes a felperes által készített állásfoglalás szövegéből kiragadott „a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy »aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása«” szövegrészt a nemzeti konzultációs kérdőíven úgy idézte, hogy annak az eredeti mondanivalójától eltérő tartalmat adott. A Magyar Helsinki Bizottság ugyanis a menekültek, menedékkérők esetében tartja aggályosnak a jogellenes határátlépés miatti súlyos jogkövetkezmény alkalmazását, és nem minden bevándorlót, migránst érintően. Az alperes az állásfoglalásból kiragadott részlettel a felperes álláspontjával ellentétes közlést akart igazolni, ami alkalmas volt arra, hogy az olvasóban a valóságtól eltérő képet alakítson ki a felperesről és a tevékenységéről, amivel megsértette a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát.
A bíróság nem fogadta el azt az alperesi védekezést, hogy a közlése vélemény volt. Az
indokolásában kifejtette, hogy ha véleménynek is minősülne, abban az esetben is a
véleménynyilvánítás szabadsága még egy közügyet érintő fontos kérdésben sem terjedhet ki arra, hogy a felperes valós szakmai tevékenységét megkérdőjelezze, hiteltelenítse és a védett jogát sértse.
De a Magyar Helsinki Bizottság alaptalanul hivatkozott arra, hogy a kérdés első mondata („Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.“) a felperesre is vonatkozó állítás, amelyből arra lehet következtetni, hogy ő is enyhébb büntetést akarna elérni a migránsok által elkövetett bűncselekmények esetében. Ez nem a felperesre vonatkozó közlés volt, nem állapítható meg a közvetlen érintettsége, ezért ebben a körben a bíróság a keresetet elutasította.
A bíróság a felperes által megjelölt 8 milliós sérelemdíj igényt eltúlzottnak találta, ezért az alperest 2 millió forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte. A bíróság a sérelemdíj összegének a megállapításánál figyelemmel volt arra, hogy a jogsértő tartalom egy fontos, a társadalom egészét érintő közéleti vita kapcsán jelent meg, és széles társadalmi nyilvánosságot kapott, mert arról csaknem 8 millió ember tudomást szerezhetett. Arra is figyelemmel volt, hogy a felperes mint közéleti szereplő az őt ért negatív tartalmú közlések cáfolatára széleskörű lehetőséggel bír, így a sérelme részben orvosolható.
Az ítélet nem jogerős.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.