A cukorbetegség szakértői egy ideje már úgy vélik, hogy a betegséget két típusra osztó jelenlegi besorolási rendszer "nem különösebben pontos", mondta a BBC-nek Dr. Victoria Salem, a londoni Imperial College tudósa. A brit közszolgálati hírügynökség annak apropóján kérdezte, hogy svéd kutatók csütörtökön tanulmányt jelentettek meg a világ tán legelismertebb orvosi szaklapjában, a Lancetben, melyben öt új csoportra osztották a cukorbetegség fajtáit.

A jelenlegi rendszerben csak az 1-es és 2-es típusú cukorbetegséget különböztetik meg. Az előbbi egy autoimmun betegség, már fiatalkorban kialakul. Ebben az esetben a szervezet immunrendszere tévesen azonosítja az emberi szervezet inzulintermelő sejtjeit, és védekezik ellenük. Így a szervezet nem tud elég inzulint termelni a vércukorszint szinten tartásához.

A 2-es típusú cukorbetegség életmódi betegség, az elhízás miatt alakulhat ki, mert a testzsír megváltoztatja az inzulin működését.

A svéd kutatók szerint ennél összetettebb a kép. 14775 skandináv beteg vérmintájának kielemzésével öt csoportra osztották a betegséget:

• az 1. csoport a súlyos autoimmun cukorbetegség, ez nagyjából megfelel az 1-es típusú cukorbetegségnek.
  
• A 2. csoport a súlyos inzulinhiányos cukorbetegség. Ez szintén fiatalkorban alakul ki, de nem autoimmun jellegű.
  
• A 3. csoport a súlyos inzulinrezisztens cukorbetegség, ezért az elhízás a felelős.
  
• A 4. csoport az enyhe, testsúlyfüggő cukorbetegség, amit szintén az elhízás okoz, de akik ebben szenvednek, anyagcseréjük alapján inkább az egészséges emberekre, mint a 3. csoportba tartozó betegekre hasonlítanak.
  
• Az 5. csoportba az enyhe, korfüggő cukorbetegséget sorolták. Az ebben szenvedők jellemzően idős korukban lesznek cukorbetegek, tüneteik pedig enyhék.
  

Első lényegi megfigyelésük az volt, hogy az új besorolás szerint a 2. csoportba tartozókat a régi rendszerben a 2-es típusba sorolták, bár terápiájuknak a svéd kutatók szerint inkább a legsúlyosabb autoimmun cukorbetegségtől szenvedőkéhez kéne hasonlítania. Összességében pedig úgy vélik, hogy a betegség változatainak jobb azonosításával specializáltabb kezelést nyújthatnak a betegeknek, vagyis az első 3 csoportba tartozók betegségét agresszívebben kezelhetik, mint a betegség enyhébb változatait.

A már idézett Salem szerint a svéd kutatók által megkezdett munka "egyértelműen a jövője annak, ahogy a cukorbetegségről, mint betegségről gondolkodni fogunk". De szerinte ez még csak az első lépés, mert a svéd kutatók csak skandináv betegeket vizsgáltak, márpedig a cukorbetegségre való kitettség regionálisan változó. Vagyis "könnyen megeshet, hogy világszerte ötszáz alcsoport is van a genetikai és környezeti tényezők változatossága miatt". És azt is hangsúlyozta, hogy bár a kutatás nagyon jelentős, azonnali hatása biztos nem lesz arra, hogy hogyan kezelik a cukorbetegséget - amely amúgy a világ felnőtt népességének több mint 9 százalékát érinti. (Via BBC)