Vasárnap rendeznek parlamenti választásokat Olaszországban, komoly feszültségekkel terhelt kampány után, melynek fő témái a bevándorlás és a gazdasági kérdések voltak. Az urnák reggel hétkor nyílnak, és este 11-ig lehet majd szavazni, így hivatalos végeredmény csak hétfő kora reggel várható. 

Az elemzések nagyjából egyetértenek abban, hogy meglehetősen nehéz megjósolni a választás kimenetelét: több mint 46 millióan szavazhatnak vasárnap, és három nagy pólus, a Matteo Renzi vezette balközép, a Silvio Berlusconi vezette jobbközép és a Luigi Di Maio vezette Öt Csillag Mozgalom (M5S) jelöltjei közül választhatnak tagokat a parlamenti alsó- és felsőházba, miközben elemzők hosszú és nehéz kormányalakítási időszakot jósolnak, a szakértői kormány lehetőségét sem zárva ki. 

Az is biztos, hogy a 81 éves Berlusconi közvetlenül nem viselhet majd tisztséget, egy adócsalási ügy miatt el van tiltva ettől 2019-ig. Ugyanakkor személye így is meghatározó volt a kampány során, visszatéréséről nemrég részletesen is írtunk. Berlusconi jelenleg az Európai Parlament elnökét, Antonio Tajani miniszterelnök-jelöltségét támogatja. 

A kampány utolsó két hetében hivatalos közvélemény-kutatást nem lehetett készíteni, a korábbi felmérések alapján Berlusconi vezette jobbközép koalíció győzelmét jósolták 37-40 százalék közötti eredménnyel. A biztos kormányalakítási többséghez azonban legalább 40 százalék szükséges. A koalíciót a Berlusconi vezette Hajrá Olaszország (FI), a Matteo Salvini vezette Északi Liga és a Giorgia Meloni irányította Olasz Testvérek (FdI) alkotja más kisebb pártokkal. Berlusconi Antonio Tajanit, az Európai Parlament elnökét jelölte miniszterelnöknek, Matteo Salvini pedig saját magát, arra az esetre, ha pártja szerezne több szavazatot. Az Északi Liga az ország északi részén elsöprő többségre számít.

A jobbközép koalíció ígéretei között az adók csökkentése kapott hangsúlyt, valamint a migrációs helyzet rendezése a határvédelem erősítésével és az illegális bevándorlók kiutasításával. 

A jobbközép vetélytársának az ötévi ellenzéki politizálás után kormányra törő M5S számít. A populista és euróellenes párt 31 éves miniszterelnök-jelöltje, Luigi Di Maio már a kampány utolsó napjaiban bemutatta reménybeli kormánya névsorát. Az M5S ereje megközelítheti a 30 százalékot, amivel a legnagyobb párt lehet. A múlttal ellentétben azonban az M5S most nem zárja ki az esetleges koalíciót más pártokkal a kormányzás érdekében.

A Matteo Renzi vezette, balközép Demokrata Párt (PD) támogatottságát a felmérések jóval 25 százalék alá becsülték. Ez is elegendő lehet azonban egy kormánykoalícióban történő esetleges részvételhez.

A kampány egyik fő témája a migráció volt: Olaszországba több mint 600 ezer ember érkezett a Földközi-tengeren keresztül Líbiából 2013 óta, az EU tagállamai pedig nem sokat tettek azért, hogy enyhítsék az országra háruló terheket. A migárciós válság érezhetően hatott a mainstream politikai közbeszédre is, miközben többször előfordult, hogy szélsőjobboldali pártok támogatói csaptak össze antifasiszta tüntetőkkel az országban. 

A másik fő kérdés a gazdaság volt: ugyan az olasz gazdaság növekedni kezdett végre, de 10 évvel a 2008-as válság után az éves GDP szintje még mindig 5,7 százalékkal elmarad a válság előtti szinttől. 2016-os felmérés alapján 18 millió embert fenyeget a szegénység, a munkanélküliség pedig 11 százalékos. Elemzések szerint ugyan sok szó esett a gazdaságról a kampány során, de a pártok elsősorban a nyugdíjasok helyzetéről beszéltek, ezért előfordulhat, hogy viszonylag kevés fiatalt sikerült megszólítani, és sokan távol maradnak majd vasárnap. 

Olaszország az EU negyedik legnagyobb gazdasága, és a lehetőség, hogy egy populista-szélsőjobbra nyitott koalíció kerülhet kormányra, természetesen Európa-szerte aggodalmat szült. Korábban több párt is győzelme esetén az euró elhagyásáról szóló népszavazásról beszélt, de a kampány végére elengedték ezeket az ígéreteket. (BBC, MTI)