• A maja városok az esőerdő mélyén fekszenek, ott, ahová nehéz eljutni. Ráadásul a fák el is rejtik a romjaikat.
• Kutatók most új technológiával kezdték felfedezni a dzsungelt, és hirtelen több tízezer egykori maja épületre bukkantak.
• A felfedezés szerintük olyan jelentőségű, amely a történelemkönyveket is megváltoztatja: a maja civilizáció ugyanis a felfedezés alapján nagyságrendekkel nagyobb és fejlettebb volt, mint azt eddig gondolták.
• Azért ezt még bőven alá kell támasztani rengeteg munkával.

Dél- és közép-amerikai dzsungelekben sétálni szívás. Meleg van, magas a páratartalom, a talaj tele van mérgeskígyókkal, a fák pókokkal. Pár kilométert megtenni is órákba telik, ha valaki el akar jutni A-ból B-be, machetével kell keresztülvágnia magát az erdőn. Mindez a turisták számára izgalmas lehet, de mi van azokkal a kutatókkal, akiknek az a dolga, hogy a közép-amerikai dzsungel mélyén keressenek ezer évvel ezelőtti leleteket? Sőt, épületeket. Nekik elég nehéz dolguk van.

Az ősi maja civilizáció piramisai, és egykori városai ugyanis az őserdőben fekszenek.

A leghíresebbet, a guatemalai Tikalt már biztosan mindenki ismeri, ha máshonnan nem, akkor az eredeti Star Wars filmekből, ott ugyanis ezek a piramisok alakították a lázadók bázisát. Elsősorban azért, mert remekül látszódnak, viszonylag épp állapotban fennmaradtak, egy-egy kisebb tisztáson állnak, az épületek csúcsai pedig a fák fölé nyúlnak.

A több ezer éves maja civilizáció után maradt épületek többsége azonban nem ilyen: ellepi őket az aljnövényzet, beborítja a zöld, eltakarják a fák. Sőt, az is lehet, hogy csak egy-egy magasabb halom jelzi az egykori helyüket az erdő közepén. Vagyis baromi nehéz megtalálni őket.

Ezért is fontos az a technológiai újítás, amelyet az utóbbi pár évben kezdtek el használni a régészek: ez a lézeres LIDAR-technológia. Bevetették már Kambodzsában is, a Pacunam non-profit szervezet által támogatott kutatócsoport azonban az utóbbi években megvalósította az eddigi legnagyobb LIDAR-t használó kutatást. 800 négyzetmérföldnyi területet térképeztek fel Guatemala északi részén, az eredményeikről pedig idén februárban számoltak be először.

Arra jutottak, hogy a maja civilizáció jóval nagyobb és fejlettebb volt annál, amit eddig gondoltak róla. Olyannyira, hogy csak az egyiptomival és a kínaival lehet egy lapon emlegetni, és a korabeli Európát is kenterbe verte.

Mindezt pedig az teszi igazán átélhetővé, hogy a National Geographic dokumentumfilmet forgatott a felfedezésről és elsőkézből mutatta be, mi az a LIDAR, és miért fontos az, amit a guatemalai dzsungel mélyén talált. A műsor magyar premierje vasárnap este volt (a héten pedig többször is ismétlik).

A lézer a legeldugottabb piramist is megtalálja

Magának a LIDAR-nak a működése egyszerű: a lézert felpakolják egy repülőre, majd keresztül-kasul berepülik vele a feltérképezni vágyott területet. A lézersugarat a talajra irányítják, és mérik az időt, amíg az onnan visszaverődik. Az eredmény alapján pedig a számítógép térképet készít az adott területről.

Ez azért jó, mert a lézer átlát a fák levelein és az aljnövényzeten, így képes megrajzolni azt, mi fekszik a fák alatt. Nélküle a levegőből csak az egybefüggő zöld massza látszódik, a használatával azonban komplett építményeket és utakat mutató térképek készülhetnek.

Persze mindez azért nem ennyire egyszerű, a projektet 2015-ben kezdték, a repülők 2016-ban repülték be a kérdéses területet, a műsor viszont csak idén jött ki, azaz az adatok feldolgozása rengeteg időbe telt, ami nem is csoda, hiszen például a térképen látható foltokat be is kellett azonosítaniuk.

Azt azonban a National Geographic műsora elég egyértelműen bemutatja, miért jelent hatalmas előrelépést egy ilyen technológia használata:

Az egykori épületek maradványait olyannyira képes eltüntetni a dzsungel, hogy egy hétemeletes piramis is észrevehetetlenné válik alig harminc méterről.

A LIDAR-képek alapján viszont készíthető egy háromdimenziós térkép, amelyet a tudósok simán magukkal vihetnek egy tableten, így minden láthatóvá válik számukra. A 800 négyzetmérföldes területet pedig a felvétel után töviről hegyire végigmustrálhatják akár Kaliforniában, az egyetemi kivetítőn.

Fél európányi civilizációra bukkantak

A kutatás jelentőségét illetően a műsor nem finomkodik. “Az elmúlt 100 év legfontosabb maja felfedezése” - mondják a kutatók. A LIDAR-képek alapján ugyanis olyan következtetésekre jutottak, amelyeket eddig nem tudtak a majákról,

a térképek segítségével a műsor szerint közel 60 ezer maja építményre bukkantak a dzsungelben.

Átvizsgálták például Tikalt és a környezetét, és hiába az ország egyik legnépszerűbb turistahelye, és az egyik legjobban feltárt lelőhelye, még ott is találtak egy korábban ismeretlen piramist, amelyet egészen addig természetes képződménynek hittek.

A legnagyobb felfedezés viszont az, hogy a maja városok sokkal-sokkal kiterjedtebbek voltak, mint azt korábban gondolták. Az egyik kutató erről úgy fogalmazott, hogy amit eddig magának a városnak gondoltak, az valójában csak a városközpont.

Tikal például háromszor-négyszer nagyobb is lehetett az eddig gondoltnál, a lakossága pedig az eddig feltételezett 60 ezer főnél jóval nagyobb, akár negyedmilliós is lehetett.

A LIDAR-képek utakat, lakóházakat, palotákat rajzoltak fel a térképre, mindez pedig azért fontos, mert egészen eddig a tudósok azt mondták a majákról, hogy egy maréknyi, látszólag elszigetelt városban éltek.

Most azonban a kutatók, és rájuk a hivatkozva a műsor is azt állítja, hogy jóval nagyobb területű és lakosságú volt a maja civilizáció. A számuk akár a húszmillió főt is elérhette, amely az akkori Európa népességének közel fele volt, de csupán harmincad akkora területen.

Ráadásul:

• A felvételek erődítményeket, városfalakat rajzoltak ki, amelyek olyan fejlett harcászati képességekre utalnak, amelyeket eddig nem feltételeztek a majáktól.
  
• A dzsungelben utakat fedett fel a lézer, amelyek összekötötték a városokat.
• Mezőgazdasági tevékenységre utaló jeleket is találtak, például csatornákat, az egyik városuk mellett például egy teljes mocsaras területet megműveltek, öntöztek.

“A történet amely most kezd alakot ölteni előttünk tejesen átírja a történelemkönyveket, és a majákat a kínaiak és az egyiptomiak szintjére emeli” - mondta Albert Lin, a National Geographic felfedezője. Kutatnivaló azért van még bőven, további 20 ezer négyzetkilométer vár még feltárásra.

Bőven van még mit kikutatni

A LIDAR-képeken alapuló felfedezés mindenképpen jelentős, ezt más tudósok is megerősítették a sajtóban a műsor külföldi premierje után. Az arizónai egyetem - amúgy azték kultúrával foglalkozó - archeológusa, Micheal E. Smith azonban egy blogposztjában kissé szkeptikus volt a felfedezés körülötti felhajtás miatt.

Smith azt írta, semmi oka megkérdőjelezni a LIDAR-képeinek sem a minőségét, sem a hasznosságát, de szerinte hiába mutatják ezt be úgy, mint egy jelentős tudományos felfedezést, mindez valójában még csupán az első lépés egy jelentős tudományos felfedezés felé vezető úton.

Smith szerint a kutatók már korábban is használtak LIDAR-technológiát a maja civilizáció kutatása során, a tapasztalat pedig az, hogy a nagyobb építmények, mint például a piramisok, nagyon jól látszódnak a képeken, a kisebbek viszont, például a házak vagy a mezőgazdasági területek, nem adják magukat könnyen, azaz utóbbiakat nehéz kiszúrni a felvételeken.

Ha pedig megvannak, akkor indul csak az igazi munka, az olyan kijelentések tudományos megalapozásához, mint hogy a maják akár tízszer annyian is lehettek, mint azt korábban feltételezték, komoly számítások kellenek. Smith szerint lehet azt mondani, hogy a nagy felfedezés akkor történik, amikor valaki előás egy leletet a terepen, szerinte azonban akkor még szinte semmit sem tudni arról a dologról, a jelentőssége pedig csupán az utána végzett elemzés során derül ki.

“Az állítások, miszerint a LIDAR forradalmasítja a maja településekről és demográfiáról gondoltakat, talán igazak, de túl korai még ezt kijelenteni” - írta.