A Csepelt és Soroksárt magában foglaló budapesti 17. egyéni választókerületnél pontosabban semmi nem képezi le az állapotot, amiben Magyarország pártjai nekivágnak az április 8-i választásnak. A Fidesznek nagyon fontos a kerület, itt indul ugyanis a párt egyik alelnöke, Németh Szilárd, és ebben a választókerületben van az olimpiai fejlesztési tervekben említett telkek nagyobb része, a legtöbb itteni beruházást pedig a kormány annak ellenére is el akarja indítani, hogy olimpia egyelőre nem lesz Budapesten.

Németh Szilárd azonban 2014-ben is elindult itt, és kikapott az akkori Összefogás jelöltjével, Szabó Szabolccsal szemben. Szabó most az Együtt jelöltjeként indul a választáson, és nagyon úgy tűnik, hogy nem lesz mögötte a 4 évvel ezelőttihez hasonló baloldali összefogás, a kerületben ugyanis külön jelöltet indított az MSZP és a Párbeszéd szövetsége. Hogy ők miért gondolták úgy, hogy a Csepelhez és Soroksárhoz sem kötődő Bangóné Borbély Ildikó elindítása jó ötlet, az egyelőre rejtély, de Bangóné és Szabó mellett állított jelöltet a kerületben az LMP (Tenk András) és a Momentum (Dukán András Ferenc) is.

Ők és a Jobbik jelöltje, Bereczki Miklós vettek részt a Gulyás Márton-féle Közös Ország Mozgalom csepeli vitáján szerdán este a Munkásotthonban. Az eseményre meghívták Németh Szilárdot is, de ahogyan a fideszes jelöltek sehol, semmilyen szervezett vitán nem vesznek részt, úgy Németh sem élt ezzel a lehetőséggel.

Az, hogy a vitára csak hat jelöltet hívtak meg Gulyásék, ne tévesszen meg senkit, a választókerületben az ilyen-olyan mikropártok miatt akár

45 jelölt neve is rákerülhet a szavazócédulákra.

Gulyás Mártonnak és mozgalmának éppen ezért alapvetése, hogy a nagyobb ellenzéki erőket valamilyen együttműködésre kell bírni, hiszen máskülönben a Fidesz jelöltjei relatív többséggel is megnyerik azokat a kerületeket, ahol az ellenzéki szavazóbázis szétaprózódik a sok jelölt között. A Közös Ország Mozgalom ezért szervezi a képviselőjelölti vitáit, és ezért készít felméréseket különböző választókerületekben, segítve az ellenzéket a legesélyesebb jelölt azonosításában.

Az utóbbi napokban persze rengeteg kritika merült fel azt illetően, hogy Gulyásék felmérései talán felülmérik a Fidesz népszerűségét, főleg azután, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester-választáson az összes nagyobb ellenzéki erő által támogatott Márki-Zay Péter annak ellenére nagy fölénnyel nyert, hogy a közvélemény-kutatások a fideszes Hegedűs Zoltán győzelmét jelezték előre.

Gulyás Márton igyekezett válaszolni is ezekre a kritikákra még a vita előtt, azt mondta, az ő számaik pontosak, az emberek ezeket a válaszokat adják. Ettől függetlenül valószínű, hogy az ellenzéki szavazók rejtőzködése miatt valóban felülmérik a Fideszt, Gulyás szerint az is lehet, hogy

akár 20 százalékkal hoznak ki a felmérések a valósnál nagyobb támogatottságot a Fidesznek.

Eszerint és a 2014-es eredmények szerint több mint valószínű, hogy Csepelen fogható a Fidesz, ehhez viszont elengedhetetlen valamiféle koordináció az ellenzéki képviselőjelöltek között. Ez olyan nagyon nem is lenne nehéz, ugyanis ahogy a vita szakpolitikai részéből kiderült, a jelöltek helyi szinten nagyjából ugyanazokat a problémákat tartják fontosnak, és a választókerület kihívásaira közel azonos válaszokat adnak. A Jobbiktól az MSZP-n át a Momentumig mindenki korszerűsítené a HÉV-et, közparkot hozna létre a Szigetcsúcson, hosszabbítaná/szélesíteni a gerincutat, pénzt pumpálna a helyi egészségügyi ellátásba. Ez alól talán csak Bangóné volt kivétel, aki, mivel a többiekkel ellentétben nem csepeli, többet beszélt országos problémákról, mint helyiekről, de tény, hogy nem volt gondja a jelölttársai helyi javaslataival.

Gulyás a moderálásával igyekezett is kihangsúlyozni, mennyire kicsinek tűnik a különbség a jelöltek szakpolitikai programpontjai között, ezzel is megágyazva a vita második részének, ami arról szólt, hogy

miért nem koordinálnak.

A jobbikos Bereczki Miklós magabiztosan állította, hogy ebben a választókerületben ő a legerősebb ellenzéki jelölt, így a többieknek kellene visszalépniük az ő javára, ráadásul a pártja is a legerősebb ellenzéki párt. Bereczki azt mondta, ő nem lép vissza senki javára, a Jobbik pedig 21. századi pártokkal hajlandó együttműködni, és ebbe a körbe nem tartozik bele a Fidesz mellett az MSZP és a DK sem.

Bangóné Borbély Ildikó nagyon nehezen követhető eszmefuttatással indokolta a saját és pártja magatartását: az elején azt hajtogatta, hogy szükség van ellenzéki koordinációra, de majd a választók április 8-án döntenek, és az majd rákényszeríti a politikusokat a koordinációra (???), aztán arról kezdett beszélni, hogy az MSZP már bebizonyította, hogy nyitottak az egyeztetésekre, szóval most bizonyítsa ezt a többi ellenzéki erő is, a végén aztán megint visszatért ahhoz, hogy majd a választók április 8-án döntenek. Szabó Szabolcs szimpatizánsai a közönségből többször be is kiabáltak az MSZP-s jelöltnek, azzal vádolták, hogy ő és a pártja az egészet csak a pénzért csinálja. Bangóné erre azzal vágott vissza, hogy ez nem a pénzről szól, és vissza fognak lépni, ha kell, tárgyalnak például az LMP-vel is.

Az LMP-s Tenk András legalább Bangónéhez képest következetes volt, ő végig azzal érvelt, hogy a választók értelmes, felnőtt emberek, majd április 8-án eldöntik, melyik ellenzéki jelöltben bíznak a legjobban, Szerinte azért érdemes az LMP-re szavazni egyébként, mert csak ők garantálják a valódi rendszerváltást.

Szabó Szabolcs azt mondta, ő az elmúlt 4 éves munkájával bizonyította, hogy képes képviselni a kerület érdekeit, de ha bizonyítékot kap arról, hogy van nála erősebb ellenzéki jelölt, akkor ő hajlandó visszalépni a javára. Szerinte azonban a 2014-es választás legfőbb tanulsága, hogy az egyéni körzetekben az ellenzéki képviselőjelölteknek egyeztetniük kell, pártlistát viszont külön kell állítaniuk, ugyanis ezzel tudják maximalizálni azokat a szavazatokat, amiket elvesznek a Fidesztől. Szabó azt mondta, ez az Együtt politikája is, nekik tulajdonképpen elég, ha az országos listaállításhoz szükséges 27 kerületben megvan az egyéni jelöltjük, és a választókerületekben hajlandóak koordinálni.

A momentumos Dukán András véleménye nagyjából ugyanez volt, a Momentumnak is 27 választókerület a minimum, ahol el kell indulniuk, máshol azonban hajlandóak visszalépni. Ezt azonban nem egyezkedve tennék, hanem egyoldalúan, ha bebizonyosodik, hogy van értelme. Dukán szerint az MSZP és a Jobbik a két legerősebb ellenzéki erő, így amíg ők nem egyeztetnek, addig nincs értelme a Momentumnak sem beállni egy ellenzéki jelölt mögé, ha azonban ez megtörténik, akkor a Momentum „akár saját magát is hajlandó beáldozni”.

„Mi nem egyezkedni akarunk, hanem kormányt váltani.”

A teljes vitát itt lehet megnézni:

link Forrás