Ha ezek az emberek nem egyeztetnek, Németh Szilárd lesz Csepel és Soroksár képviselője

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

A Csepelt és Soroksárt magában foglaló budapesti 17. egyéni választókerületnél pontosabban semmi nem képezi le az állapotot, amiben Magyarország pártjai nekivágnak az április 8-i választásnak. A Fidesznek nagyon fontos a kerület, itt indul ugyanis a párt egyik alelnöke, Németh Szilárd, és ebben a választókerületben van az olimpiai fejlesztési tervekben említett telkek nagyobb része, a legtöbb itteni beruházást pedig a kormány annak ellenére is el akarja indítani, hogy olimpia egyelőre nem lesz Budapesten.

Fotó: Halász Júlia

Németh Szilárd azonban 2014-ben is elindult itt, és kikapott az akkori Összefogás jelöltjével, Szabó Szabolccsal szemben. Szabó most az Együtt jelöltjeként indul a választáson, és nagyon úgy tűnik, hogy nem lesz mögötte a 4 évvel ezelőttihez hasonló baloldali összefogás, a kerületben ugyanis külön jelöltet indított az MSZP és a Párbeszéd szövetsége. Hogy ők miért gondolták úgy, hogy a Csepelhez és Soroksárhoz sem kötődő Bangóné Borbély Ildikó elindítása jó ötlet, az egyelőre rejtély, de Bangóné és Szabó mellett állított jelöltet a kerületben az LMP (Tenk András) és a Momentum (Dukán András Ferenc) is.

Ők és a Jobbik jelöltje, Bereczki Miklós vettek részt a Gulyás Márton-féle Közös Ország Mozgalom csepeli vitáján szerdán este a Munkásotthonban. Az eseményre meghívták Németh Szilárdot is, de ahogyan a fideszes jelöltek sehol, semmilyen szervezett vitán nem vesznek részt, úgy Németh sem élt ezzel a lehetőséggel.

Fotó: Halász Júlia

Az, hogy a vitára csak hat jelöltet hívtak meg Gulyásék, ne tévesszen meg senkit, a választókerületben az ilyen-olyan mikropártok miatt akár

45 jelölt neve is rákerülhet a szavazócédulákra.

Gulyás Mártonnak és mozgalmának éppen ezért alapvetése, hogy a nagyobb ellenzéki erőket valamilyen együttműködésre kell bírni, hiszen máskülönben a Fidesz jelöltjei relatív többséggel is megnyerik azokat a kerületeket, ahol az ellenzéki szavazóbázis szétaprózódik a sok jelölt között. A Közös Ország Mozgalom ezért szervezi a képviselőjelölti vitáit, és ezért készít felméréseket különböző választókerületekben, segítve az ellenzéket a legesélyesebb jelölt azonosításában.

Az utóbbi napokban persze rengeteg kritika merült fel azt illetően, hogy Gulyásék felmérései talán felülmérik a Fidesz népszerűségét, főleg azután, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester-választáson az összes nagyobb ellenzéki erő által támogatott Márki-Zay Péter annak ellenére nagy fölénnyel nyert, hogy a közvélemény-kutatások a fideszes Hegedűs Zoltán győzelmét jelezték előre.

Fotó: Halász Júlia

Gulyás Márton igyekezett válaszolni is ezekre a kritikákra még a vita előtt, azt mondta, az ő számaik pontosak, az emberek ezeket a válaszokat adják. Ettől függetlenül valószínű, hogy az ellenzéki szavazók rejtőzködése miatt valóban felülmérik a Fideszt, Gulyás szerint az is lehet, hogy

akár 20 százalékkal hoznak ki a felmérések a valósnál nagyobb támogatottságot a Fidesznek.

Eszerint és a 2014-es eredmények szerint több mint valószínű, hogy Csepelen fogható a Fidesz, ehhez viszont elengedhetetlen valamiféle koordináció az ellenzéki képviselőjelöltek között. Ez olyan nagyon nem is lenne nehéz, ugyanis ahogy a vita szakpolitikai részéből kiderült, a jelöltek helyi szinten nagyjából ugyanazokat a problémákat tartják fontosnak, és a választókerület kihívásaira közel azonos válaszokat adnak. A Jobbiktól az MSZP-n át a Momentumig mindenki korszerűsítené a HÉV-et, közparkot hozna létre a Szigetcsúcson, hosszabbítaná/szélesíteni a gerincutat, pénzt pumpálna a helyi egészségügyi ellátásba. Ez alól talán csak Bangóné volt kivétel, aki, mivel a többiekkel ellentétben nem csepeli, többet beszélt országos problémákról, mint helyiekről, de tény, hogy nem volt gondja a jelölttársai helyi javaslataival.

Fotó: Halász Júlia

Gulyás a moderálásával igyekezett is kihangsúlyozni, mennyire kicsinek tűnik a különbség a jelöltek szakpolitikai programpontjai között, ezzel is megágyazva a vita második részének, ami arról szólt, hogy

miért nem koordinálnak.

A jobbikos Bereczki Miklós magabiztosan állította, hogy ebben a választókerületben ő a legerősebb ellenzéki jelölt, így a többieknek kellene visszalépniük az ő javára, ráadásul a pártja is a legerősebb ellenzéki párt. Bereczki azt mondta, ő nem lép vissza senki javára, a Jobbik pedig 21. századi pártokkal hajlandó együttműködni, és ebbe a körbe nem tartozik bele a Fidesz mellett az MSZP és a DK sem.

Bereczki Miklós (Jobbik)Fotó: Halász Júlia

Bangóné Borbély Ildikó nagyon nehezen követhető eszmefuttatással indokolta a saját és pártja magatartását: az elején azt hajtogatta, hogy szükség van ellenzéki koordinációra, de majd a választók április 8-án döntenek, és az majd rákényszeríti a politikusokat a koordinációra (???), aztán arról kezdett beszélni, hogy az MSZP már bebizonyította, hogy nyitottak az egyeztetésekre, szóval most bizonyítsa ezt a többi ellenzéki erő is, a végén aztán megint visszatért ahhoz, hogy majd a választók április 8-án döntenek. Szabó Szabolcs szimpatizánsai a közönségből többször be is kiabáltak az MSZP-s jelöltnek, azzal vádolták, hogy ő és a pártja az egészet csak a pénzért csinálja. Bangóné erre azzal vágott vissza, hogy ez nem a pénzről szól, és vissza fognak lépni, ha kell, tárgyalnak például az LMP-vel is.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP-Párbeszéd)Fotó: Halász Júlia/444

Az LMP-s Tenk András legalább Bangónéhez képest következetes volt, ő végig azzal érvelt, hogy a választók értelmes, felnőtt emberek, majd április 8-án eldöntik, melyik ellenzéki jelöltben bíznak a legjobban, Szerinte azért érdemes az LMP-re szavazni egyébként, mert csak ők garantálják a valódi rendszerváltást.

Tenk András (LMP)Fotó: Halász Júlia

Szabó Szabolcs azt mondta, ő az elmúlt 4 éves munkájával bizonyította, hogy képes képviselni a kerület érdekeit, de ha bizonyítékot kap arról, hogy van nála erősebb ellenzéki jelölt, akkor ő hajlandó visszalépni a javára. Szerinte azonban a 2014-es választás legfőbb tanulsága, hogy az egyéni körzetekben az ellenzéki képviselőjelölteknek egyeztetniük kell, pártlistát viszont külön kell állítaniuk, ugyanis ezzel tudják maximalizálni azokat a szavazatokat, amiket elvesznek a Fidesztől. Szabó azt mondta, ez az Együtt politikája is, nekik tulajdonképpen elég, ha az országos listaállításhoz szükséges 27 kerületben megvan az egyéni jelöltjük, és a választókerületekben hajlandóak koordinálni.

Szabó Szabolcs (Együtt) és Dukán András Ferenc (Momentum)Fotó: Halász Júlia

A momentumos Dukán András véleménye nagyjából ugyanez volt, a Momentumnak is 27 választókerület a minimum, ahol el kell indulniuk, máshol azonban hajlandóak visszalépni. Ezt azonban nem egyezkedve tennék, hanem egyoldalúan, ha bebizonyosodik, hogy van értelme. Dukán szerint az MSZP és a Jobbik a két legerősebb ellenzéki erő, így amíg ők nem egyeztetnek, addig nincs értelme a Momentumnak sem beállni egy ellenzéki jelölt mögé, ha azonban ez megtörténik, akkor a Momentum „akár saját magát is hajlandó beáldozni”.

„Mi nem egyezkedni akarunk, hanem kormányt váltani.”

A teljes vitát itt lehet megnézni: