Magyarországgal példálózva hirdeti a fasizmus visszatérésre figyelmeztető könyvét Madeleine Albright

Madeleine Albright amerikai politikus és diplomata, az USA első női külügyminisztere volt, Bill Clinton elnöksége alatt, 1997 és 2001 között. A politikusi pályától már visszavonult, jelenleg a Georgetown Egyetem oktatója, mellette a tekintélyes külpolitikai nonprofit szervezet, a Council on Foreign Relations igazgatótanácsának tagja. Emellett az utóbbi időszakban egy könyvet is írt, a Fasizmus: Egy figyelmeztetés április 10-én fog megjelenni. 

A könyv már elérhető fülszövege szerint Albright személyes hangvételű és sürgető vizsgálatát adja annak, hogy a huszadik századi fasizmusnak milyen öröksége maradt fenn, és ez hogyan alakítja mai világunkat. A fasiszta pedig Albright leírása szerint az, aki azt állítja magáról, hogy egy egész nemzet vagy csoport nevében beszél, miközben egyáltalán nem érdekli mások jogai, és hajlandó erőszakot és bármilyen más eszközt is bevetni, hogy elérhesse célját. 

A leírás szerint a könyv nagyban épül majd Albright személyes élettörténetére is: 1937-ben született Prágában Marie Jana Körbelová néven, diplomatacsaládban, előbb az ország náci megszállása után kellett elmenekülniük otthonról, majd a háború után a kommunisták miatt kényszerültek emigrációra, így kötöttek ki 1948-ban az Egyesült Államokban. 

Az utóbbi napokban Albright a Twitteren harangozta be a könyvét, itt többek között arról posztolt, hogy azért írta meg ezt a könyvet, mert a történelem megtanította a számunkra, hogy amikor a fasizmus felsejlik, kötelességünk kiállni és felszólalni ellene. 

Majd kitért arra, hogy mindenki számára figyelmeztetés kell legyen a demokratikus értékek elleni támadás, ami nem csak az amerikaiakat érinti, de más országokban is erőre kapott. Többek között Oroszországban, Magyarországon, Törökországban, Venezuelában és a Fülöp-szigeteken. 

Említi azt is, hogy szerinte szégyenteljes, ahogy külföldi autokrata vezetők ma az amerikai elnök szavaira mutogathatnak, tetteik igazolásaként. Ahhoz, hogy a demokrácia túlélhessen, meg kell védeni, teszi hozzá. 

Majd kitér a személyes történetére is: gyerekként a nácik elől menekültek, a háború után pedig a kommunisták miatt emigrált a családja. Később, mint ENSZ-nagykövet és külügyminiszter, diktátorokkal konfrontálódott. Ezért tudja, hogy a mi tétje ennek a kérdésnek, és eltökélt abban, hogy felemelje hangját és figyelmeztessen a szabadságot fenyegető veszélyekre, írta még. 

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.