A szekta, ami gépfegyverrel hirdette a szabad szerelmet

A cipőjéről tudtam, hogy nem amerikai

- idézi fel egy oregoni, milyen volt, amikor először találkozott az idegenekkel még 1981-ben. Már a kezdés is szürreális: a negyven fős kisváros, Antelope csendes, konzervatív lakói között narancssárga egyenöltözetben vonulnak fel egy indiai szekta tagjai. Felvásárolnak egy nagy darab földet, és felépítik saját városukat, Rajneeshpuramot az oregoni puszta közepén, repülőtérrel, lakóépületekkel, boltokkal és termőre fordított sivataggal. Mindez pedig tényleg csak a kezdete a Netflix hatrészes új dokumentumsorozatának, a Wild Wild Country-nak, így az egyik érzés, ami elragadja a nézők nagy részét, valami ilyesmi:

hogy nem hallottam eddig erről a történetről???

Bár a maga idején hatalmas médiaszenzáció volt az ügy körül, Rajneeshpuram története azóta olyannyira feledésbe merült, hogy a sorozat rendezői, Chapman és Maclain Way (a Portland Mavericks baseball-csapat tulajdonosának huszonéves unokái) sem igazán ismerték a sztorit a forgatás előtt

Aztán összegyűjtöttek több száz óra archív anyagot, több száz cikket, felkeresték a történet kulcsszereplőit a világ legkülönfélébb részein, és feldolgozták a szekta történetét, ami nem kisebb célt tűzött ki, mint az amerikai életforma átalakítását, úgy, ahogy van.

Bhagwan Shree Rajneesh

Bhagwan Shree Rajneesh közössége Indiából indult a hetvenes években. New age miszticizmust, keleti filozófiát, nyugati pszichológiát, meditációt és egyebeket kevert meglehetősen rugalmasan, és ehhez az irányzathoz tapadtak is a nyugati világ válaszokat kereső virággyermekei, mint fagyanta füstölőtől átizzadt talpak a közösségi jógaszőnyeghez. 

Pláne, hogy a karizmatikus maniplulátor Bhagwan még csak különösebb önmegtartóztatásra sem kényszerítette követőit, sőt, a sanyargatás helyett a szabad szerelem és a meztelen transz volt a mindennapos program, és maga a mester is büszkén bővítgette Rolls Royce-gyűjteményét, miközben a világ tudatát igyekezett felszabadítani. Indiában aztán olyan forró lett a helyzet, hogy úgy gondolták, jobb, ha ők is Amerikában találják meg az álmok földjét. És meg is valósították a hippiutópiát az oregoni sivatagban.

Persze nem lenne Wild Wild Country a sorozat címe, ha a helyiek szó nélkül hagyták volna, hogy a békés antelope-i estéken a tornácon üldögélve ezentúl nemcsak a tarajos sül motoszkálását hallgatják majd, hanem azt is, ahogy a nagyvárosi létbe beleunt reklámszövegírók gyakorolják a szabad szerelmet a bokorban. A kezdeti ellenségesség után először az oregoniak nyúltak fegyverhez, de itt jön az első csavar: erre Bhagwan guru és követői sem gandhiánus erőszakmentességgel válaszoltak, hanem két transzcendentális meditáció között maguk is gépfegyvert ragadtak, átszellemült mosollyal az arcukon. 

Ma Anand Sheela

Amerika tátott szájjal nézte, ahogy négy éven át egyre éleződött a konfliktus. A fegyverkezés után jöttek merényletkísérletek, megtörtént Amerika történetének legnagyobb állampolgársági csalása és a helyi választási rendszer meghekkelése, izzó gyűlölet és a jogállami eszközön átlépő hatóságok, végül pedig egy teljes város megmérgezése szalmonellával. Főszerepben pedig Bhagwan első számú embere, Ma Anand Sheela, aki minden nyilvános szereplésekor centire pontosan adagolta a polgárok pukkasztására. Ha ezt egy forgatókönyvíró hozza össze a Netflixen, talán azt mondanánk, hogy ez azért már túl sok. De mindez megtörtént, a végén drámai szökési kísérletekkel és súlyos börtönbüntetésekkel.

Bhagwan közössége pedig sokkal ellentmondásosabb a legtöbb ismert szektánál. Ha az ügyvédből lett volt rajneeshpurami polgármestert kérdezik, akkor csillogó szemmel mesél arról, hogy a guru volt a legcsodálatosabb ember a világon, csak Amerika még nem állt készen erre a tiszta filozófiára. Ha a volt Antelope-i polgármestert kérdezik, akkor gigantikus csalás volt az egész, egyetlen céllal: kihasználni azokat a fiatalokat, akik nem tudtak mit kezdeni az emberiség történetének egyik legvirágzóbb jólétével, és az útkeresésükre gigantikus bizniszt lehetett felhúzni. Bhagwan Shree Rajneesh később Osho néven csomagolta újra önmagát, ez a üzlet pedig azóta is pörög, még a magyar könyvesboltok életmód-szekcióiban is.

Amitől pedig a Wild Wild Country igazán nagyívű, hogy ugyan egy extrém példán keresztül, de végső soron Amerika alapító mítoszáról szól:

hogy itt tényleg lehetsz bárki, és ha képes vagy egy darab földön megvalósítani a saját utópiádat, akkor szabad a pálya, szabad a szólás és hihetsz bármiben.

Közben pedig arról is szól, hogy ezt a szabadságot kellő gátlástalansággal önmaga ellen lehet fordítani, és egy csalás szolgálatába állítani.

A sorozat szinte egyöntetűen pozitív kritikákat kap, a Rotten Tomatoes-on 100 százalékon áll, a történetet nagyon alaposan ismerők szerint elég viszont kesztyűs kézzel bánnak benne a szektával, mert ennél is sokkal veszélyesebbek voltak. Az igaz, hogy a kiegyensúlyozottság főleg abban jelenik meg, hogy minden oldal hosszan elmondhatja a saját történetét, de igazán kritikus, szembenézésre kényszerítő kérdéseket nem kapnak a szereplők.

Illetve van még egy csoport, akinek problémája van a sorozattal. A közösség saját lapja, Osho Times szerint a Wild Wild Country nem beszél arról, hogy valójában ők voltak az összeesküvés áldozatai, amiben a teljes amerikai kormány részt vett.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.