Már a másik lánya őrjöngése miatt is kínos helyzetbe került a dél-koreai légitársaság vezetője

Megint az egyik lánya dühkitörése miatt került kínos helyzetbe a Korean Air dél-koreai légitársaság vezérigazgatója, miután hétfőn rendőrségi vizsgálat indult, mert híradások szerint Cso Hjun Min egy vizes palackot vágott egy menedzserhez. A légitársaság azt állítja, hogy a hírekkel ellentétben Cso nem vágott vizes palackot senkinek az arcába, hanem egy poharat vágott a földhöz. Cso megszakította a nyaralását, és hétfőn azt állította, nem is dobta a poharat, csak lelökte az asztalról.

Cso egyben a cég alelnöke is, és csütörtökön a Facebookon kért bocsánatot az „ostoba viselkedéséért”. Az apja, a vállalatot vezető Cso Jang Ho egyelőre nem fűzött megjegyzést kisebbik lánya magatartásához.

Nem Cso Hjun Min a cégvezető első lánya, aki kínos helyzetbe hozza a családot. A nővére, Cso Hjun Ah 2014-ben azzal vált hírhedtté, hogy felháborodott azon, hogy a repülőgép első osztályán nem csészében, hanem zacskóban kapta a makadámdiót. Cso emiatt azt követelte, hogy távolítsák el a gépről a vezető légiutas-kísérőt. A repülés biztonságának veszélyeztetése miatt végül 5 hónapot kellett börtönben töltenie, de onnan a légitársaság szállodaágazatához térhetett vissza.

Balra Cso Hjun Ah, jobbra Cso Hjun Min.Fotó: Arirang News

Az események hatására állampolgárok ezrei árasztották el kérvényekkel az elnöki hivatal honlapját. Sokan azt követelték, hogy a Korean Air távolítsa el a nevéből a Korean szót, és ne használja többé a logójaként a koreai zászlót. Többek szerint a Cso lányok viselkedése rontja az ország és a vállalat jó hírét. A történtek miatt a Korean Air pilótáit és alkalmazottait tömörítő szakszervezetek Cso Hjun Min lemondását követelték.

Mindkét eset rávilágított arra a társadalmi kérdésre, hogy a dél-koreai gazdaság fejlődését évtizedeken át meghatározó, államilag támogatott családi konglomerátumok, az ún. csebolok alapítóinak leszármazottai mit engedhetnek meg maguknak, és mit nem.

Csang Szi Dzsin, a Koreai Tudományos és Műszaki Intézet üzleti tanszékének tanára szerint „az alapítók mitikus szenteknek számítanak, mert a semmiből építették fel ezeket a cégeket, de a gyerekeik és az unokáik esetében ez már nem igaz, hiszen ők beleszülettek a milliárdos létbe”. (MTI)