Mint ismert, a paksi bővítésről szóló, a szovjet-magyar nukleáris együttműködési megállapodás meghosszabbításába csomagolt, 2014-ben titokban megkötött paktum részleteit az azonnal, teljes körűen titkosított három megvalósítási megállapodásban rögzítették. A Népszava most arról ír, a három megvalósítási megállapodás

minősítését a legtöbb dokumentum esetében a kormány feloldotta ugyan, a betekintést azonban nem engedélyezi.

A dokumentumok minősítése miatt az LMP-s Szél Bernadett és a Párbeszéd EP-képviselője, Jávor Benedek is a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult. A kormány még az eljárások alatt a legtöbb anyag minősítését megszüntette, amit Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke a vizsgálat lefolytatásáról Szél Bernadettnek írt levelében helyes lépésnek nevezett. Néhány részlet esetében azonban az Orbán-kabinet fenntartotta a titkosítást, aminek indoklását a NAIH is elfogadta.

A kormány azonban épp az egyik legérdekesebb, az EPC (kivitelezési) szerződés 36. fejezetét félti a nyilvánosságtól, azaz azokat a részleteket, milyen következményekkel járna, ha kihátrálnánk a szerződésből. Bár korábban Lázár János azt mondta, nincs semmiféle titkos záradék a szerződésekben, minden részlet megismerhető, most mégis úgy néz ki, a közvélemény nem tudhatja meg, mik az esetleges kiszállás feltételei. Az indoklás szerint ugyanis a szerződés megszűnéseinek eseteit, lehetőségeit és szankcióit taglaló szövegrész „nyilvánosságra kerülése és nyilvános vitatása, vagy akár csak megvitatása is megzavarhatja az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működését”.

Szintén hatályban maradt a részletes technikai ajánlat – vagyis annak leírása, hogy az oroszok pontosan mit építenek a pénzünkért –, valamint a projekt-menetrend és a fizetési ütemezés titkosítása is. Szél Bernadett most iratbetekintést kezdeményez, hogy legalább a nem titkos szerződésrészleteket végigolvashassa. Hasonlóval próbálkozott korábban Jávor Benedek is, de Süli János miniszter elutasította a kérését.