A Hír TV Célpont című műsora a választás után adta le riportját, amely szerint „összehangolt és szervezett hálózat szállította a fiktív magyar lakcímmel rendelkező ukrán-magyar kettős állampolgárokat Ukrajnából azokra a szabolcsi kistelepülésekre, ahol szavazhattak.”

A Célpont stábja kapcsolatba került Kilb Józseffel, az ukrajnai Tiszaújlak korábbi polgármesterével, aki a saját embereivel mintegy ezer embert szállított a Fidesznek. Kilb bevallotta, hogy megmondta a leszállított embereknek, kire kell szavazni: Tilki Attilára és a Fidesz listájára. A Hír TV szerint ő csak egy volt a sok intéző közül.

Az MSZP és a Párbeszéd lényegében beadta a választási bizottsághoz a Hír TV riportját, és kérte a jogszabálysértés megállapítását, a Fidesz eltiltását a jogsértésektől, valamint Sonkád, Fülesd, Milota, Csaholc, Kispalád, Botpalád és Zsarolyán településeken 

a választás eredményének megsemmisítését és megismételt szavazás elrendelését.

Ezt a helyi választási bizottság és az NVB is elutasította. Helyben például azzal a parádés indoklással, hogy a nem kis részben rejtett kamerás felvételekkel dolgozó riport „nem tartalmazza a gépjármű forgalmi rendszámát, a vezető személyét, továbbá, hogy hány alkalommal konkrétan mely személyeket és hová, milyen céllal szállítottak”.

A Kúria úgy büntet, hogy ne fájjon

A legfelsőbb bírói fórum most döntött a felülvizsgálati kérelemről, és részben jogosnak találta azt. A Kúria kimondta, hogy az országgyűlési választások napján 

„az ukrán-magyar határ mentén a kettős állampolgárok szavazásra történő szervezett szállítása... törvénysértő volt.”

A Kúria nem vizsgálta a bizonyítékként bemutatott videó hitelességét, de megállapította, hogy azt a Nemzeti Választási Bizottság elfogadta. A Kúria osztotta az NVB érvelését, hogy a telefonbeszélgetésben elhangzottakból nem állapítható meg hitelt érdemlő módon, hogy ki a beszélő, milyen járművekkel történik a szállítás és értelmezhetetlen az egyik helyiségből a másikba történő továbbszállításra vonatkozó, valamint a beregszászi szavazás kapcsán elhangzott beszélgetés.

De a Kúria szerint ezek a helyesen rögzített tények és körülmények „nem támasztották alá azt a következtetést – sem tényszerűen, sem logikailag -  hogy a videofelvétel a jogsértés megállapítására nem alkalmas.” Ha a videót hitelesnek fogadjuk el, érvel a Kúria, akkor az „azt mindenképpen bizonyítja”, hogy az országgyűlési választás napján szavazati joggal rendelkező választópolgárokat egyes szavazókörökbe szállítottak. „A szállítás szervezettségéhez sem fért kétség” - tette hozzá a bíróság.

A Kúria tehát egyetért az ellenzéki pártok beadványával abban, hogy

a szavazásra történő szervezett szállítás, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme is megvalósult, ami a választás tisztaságának megsértésére alkalmas cselekmény.

Gyakorlati következménye viszont ennek a döntésnek nem nagyon lesz, mert a Kúria szerint kellő bizonyítottság hiányában a Fideszt nem lehet eltiltani a jogsértéstől, és

a szavazás megismétlésének elrendeléséhez szintén nincs elég bizonyíték,

az alapelvek sérelme pedig önmagában nem elég ehhez.