Ez nem újságírás, ez politikai nehézfegyverzet
2017 május 18., 09:14
Még hátrébb került Magyarország a sajtószabadság nemzetközi ranglistáján
Szerdán tette közzé idei jelentését a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű nemzetközi szervezet, mely folyamatosan figyeli az újságírás és a szabad sajtó helyzetét a világ országaiban. Nem voltak jó híreik, számos helyen tapasztalták azt, hogy a politikai vezetők egyre ellenségesebbek a sajtó munkatársaival szemben.
Szerintük ráadásul különösen nagy baj, hogy a világ három nagyhatalma, azaz az USA, Kína és Oroszország élén is olyan ember áll, aki harcot visel a szabad sajtó ellen, ezzel pedig példát mutatnak más vezetőknek is.
Az orosz hatás különösen a közép-európai régiót érinti, amely nemrég még sajtószabadság szempontjából a világ szabadabb részeihez tartozott, de az elmúlt években többek között Magyarországon, Szlovákiában és Lengyelországban is aggodalomra okot adó fejlemények történtek.
Az AFP összefoglalójában példaként említik, amikor Csehország oroszbarát elnöke, Milos Zeman egy mű-Kalasnyikovval üzent egy sajtótájékoztatón az újságíróknak, vagy amikor Robert Fico egykori miniszterelnök mocskos szlovákellenes prostituáltaknak nevezte a sajtó munkatársait.
Az RSF vezetője, Christophe Deloire szerint ez a fajta gyűlöletkeltés az újságírók felé veszélyes precedens, és fenyegetést jelent a demokráciákra is.
Az RSF jelentése szerint a sajtóval szembeni ellenségesség ma már nem csak autoriter országokban jelentkezik, de demokráciák levegőjét is mérgezi: egyre több demokratikusan megválasztott vezető akad, aki nem úgy tekint a sajtóra, mint a demokrácia alapvető elemére, hanem mint egy ellenségre, amely ellen fel kel lépni. Ebbe a sorba tartozik Trump mellett az indiai Narendra Modi vagy a Fülöp-szigeteki Rodrigo Duterte is.
A jelentés külön kitér Vlagyimir Putyin szerepére is, aki nem csak otthon hallgattatta el a független hangokat, de az RT és a Sputnik révén nemzetközi színtéren is terjeszteti a propagandát. Kemény szavakkal illetik Kínát is, ahol a jelentés szerint az új technológiák alkalmazásának köszönhetően a cenzúra és a megfigyelés korábban soha nem tapasztalt szintjét sikerült elérni.
Az idei jelentésben Törökország a világ legelnyomóbb 25 országa közé sorolódott hátra,
mivel a puccskísérlet után tömegesen tartóztattak le az országban újságírókat. Leghátul még mindig Észak-Korea van, előttük Eritrea, Türkmenisztán, Szíria és Kína a sorrend.
Még hátrébb estünk
Az összesen 180 országot listázó jelentés alapján Magyarország a 73., két helyet rontottunk egy évvel ezelőtti helyzetünkhöz képest.
A Magyarországról szóló részben kiemelik, hogy Orbán Viktorhoz közeli üzletemberek vásároltak fel kiadókat 2017-ben, többek között a megyei lapokat. Ugyanakkor maradtak még lapok az országban, melyek jelentetnek meg Fidesz-közeli személyekről szóló korrupciós híreket. A jelentés úgy látja, hogy két médiabuborék működik párhuzamosan Magyarországon: az egyik a Fidesz-párti, amely a migráció, a határok védelmének és a Soros-ellenes gyűlöletkampány megszállottja, míg a másik a korrupciós ügyekre koncentrál.
A jelentés még a választás előtt készült, hiszen külön kitérnek arra, hogy a kormánykritikus sajtó egy részének túlélése az egykori Orbán-szövetséges Simicska Lajosnak köszönhető, de mint azóta tudjuk, a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska elkezdte leépíteni a médiaportfólióját. Végezetül kitér arra is a jelentés, hogy a kormány és üzleti köreik figyelme most két kormánykritikus médiacégre irányulhat: az RTL Klubra és az Indexre.
A fideszes médiagépezet működését nemrég részletes cikkben mutattuk be.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.