Robert Mueller már Donald Trump beidézésével fenyeget
2018 május 02., 11:51
Kezd igazi királydrámává alakulni a Trump stábja elleni nyomozás
Hirtelen ismét felpörögtek az események a Trump kampánystábja és Oroszország kapcsolatait vizsgáló nyomozásban. A hét elején kiszivárgott 49 kérdés, amit Robert Mueller különleges ügyész tehetne fel Trumpnak, amennyiben az elnök hajlandó leülni vele. Majd kiderült az is, hogy Mueller már márciusban jelezte, akár be is idézheti Trumpot. Ez önmagában is drámai fordulat, amerikai elnököt még nem köteleztek vallomástételre.
Jack Sharman, a Clintonok Whitewater-botrányát egykor vizsgáló különleges ügyész szerint az idézés felemlegetése inkább taktikai húzás lehetett csak Mueller részéről. Már csak azért is, mert nincs precedens rá, hogy tanúként idézzenek be egy regnáló amerikai elnököt. Bill Clintont a Lewinsky-botrány idején beidézte Kenneth Star különleges ügyész, de mert Clinton ezután vállalta az önkéntes interjút, az idézést visszavonták. A jogi szakértők véleménye még abban is megoszlik, hogy egyáltalán vádat emelhetnek-e ügyészek egy regnáló elnök ellen. Erre sincs precedens, az elnök elleni vádemelés módja elméletben az alkotmányos vád (impeachment), de ezt nem az igazságszolgáltatás, hanem egy másik hatalmi ág, a törvényhozás kezdeményezheti.
Vagyis az garantált, hogy ha Mueller beidézné Trumpot, maga az idézés kérdése is a bíróságok, akár a legfelsőbb bíróság elé is kerülhet, jelentősen elnyújtva a nyomozást. Mivel Trump és stábja legszívesebben már maga mögött tudná az egész sztorit, így Mueller idézéses fenyegetésével tényleg elérheti, hogy Trump inkább önként leüljön vele.
Ehhez képest minden jel arra utal, hogy Trump, bár korábban természetesen az ellenkezőjét állította, nem akar leülni Muellerrel. Legalábbis újra átalakította ügyvédcsapatát, távozott az a Ty Cobb, aki a különleges ügyésszel való együttműködést javasolta, a helyét pedig az az Emmet Flood vette át, aki Bill Clintont képviselte az alkotmányos vádeljárásban. Sharman nem hibáztatná Trumpot, ha nem akarna leülni Muellerékkel. „Ha az én ügyfelemet akarnák kihallgatni ennyire agresszív és hozzáértő ügyészek, én is ugyanezt javasolnám” – mondta.
Mueller érdeklődésének középpontjában Trump kampánystábja és az orosz kormány kapcsolatain túl az áll, hogy vajon az elnök tudatosan próbálta-e akadályozni az igazságszolgáltatást, például James Comey kirúgásával, vagy azzal, hogy Jeff Sessions-t, igazságügyi miniszterét is kirúgással fenyegette, amiért az érintettsége okán kivonta magát a különleges ügyész felügyelete alól. Trump és a Fehér Ház jogászai azzal érvelnek, hogy az elnöknek jogában áll bármelyik beosztottját bármilyen okból bármikor kirúgni. Ezt annyira komolyan gondolhatják, hogy Trump, ahogy az elmúlt hónapokban már legalább kétszer, most újra Rod J. Rosenstein, a Muellert különleges ügyésszé kinevező és a nyomozást felügyelő igazságügyiminiszter-helyettese kirúgását fontolgatja.
Rosenstein kirúgását az amerikai jogásztársadalom szinte egyhangúan rendkívül kockázatos lépésnek tartja, már csak azért is, mert a vizsgálatot felügyelő miniszterhelyettes leváltásával gyakorlatilag a vizsgálatot is ellehetetlenítené, ez pedig nagyon rosszul nézne ki.
Rosenstein kirúgásának az ötlete nem új, és még csak nem is az egyetlen, amivel Trump és kormánya akadályozni próbálja a nyomozást. A New York Times kedden számolt be róla, hogy amióta Trump kormánya tavaly decemberben belement, hogy modern tankelhárító fegyverekkel szereljék fel az ukrán hadsereget, nagyon is készséges ukrán hatóságok hirtelen beszüntették az együttműködésüket Mueller stábjával, az ukrán ügyészség pedig gyakorlatilag leállította a nyomozást Trump már vád alá helyezett egykori kampányfőnöke, a Trump előtt az oroszbarát ukrán exelnök, Viktor Janukovics tanácsadójaként dolgozó Paul Manafort pénzmosási ügyében. „Minden lehetséges módon kerülni próbáljuk az amerikai csúcsvezetés hergelését. Nem szabad megkeserítenünk a kapcsolatunkat az amerikai kormánnyal"” – mondta erről egy ukrán parlamenti képviselő a lapnak.
Ennél aljasabb húzása is volt a napokban Trump stábjának. A hét legnagyobb fejleménye volt, hogy a New York Times megszerezte azt a 49 kérdést, amit értesüléseik szerint Mueller tett volna fel Trumpnak. Trump egyből szivárogtatással vádolta Muellert és stábját, csakhogy azóta kiderült, hogy
- a kérdéssort nem is Mueller, hanem az általa felvetett témakörök alapján Trump ügyvédei állították össze, hogy az elnök felkészülhessen a válaszokkal;
- így nem is Mueller vagy a stábja, hanem az elnök ügyvédei szivárogtatták ki.
Ennek egyetlen oka lehet: az, hogy lehetőséget adjanak Trumpnak a zavarkeltő narratíva elültetésére hívei fejében.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.