Szlovákiában kirúgott néhány újságírót a közmédia

Kb. 170 szlovák újságíró írta alá azt a közös nyilatkozatot, amiben nyugtalanítónak minősítik a szlovák közmédia (RTVS) vezetésének egyes lépéseit, köztük néhány újságíró elbocsátását – jelentette a Sita szlovák kereskedelmi hírügynökség.

A közös nyilatkozat azután született, hogy a több 100 fős személyi állományú RTVS-nek – a szlovák rádió és televízió közös igazgatású intézményének – vezetése a napokban úgy döntött, nem hosszabbítja meg 4 külsős munkatársának szerződését, 4 másik alkalmazottat – 1 kulturális, 1 kül- és 2 belpolitikai szerkesztőt – pedig elbocsát.

A nyilatkozat aláírói szerint az RTVS új vezetése célzottan elbocsát vagy zaklat és korlátoz olyan újságírókat, akik „az elmúlt években alapvető módon hozzájárultak a közvélemény közmédia iránti bizalmának megújításához”. A tiltakozók szerint a szlovák közmédiában megjelentek „a cenzúra csírái”, és az arra irányuló próbálkozások, hogy a műsorokba propagandajellegű közlések kerüljenek bele – írja az MTI.

A nyilatkozattal összefüggésben csütörtökön „az elbocsátások leállítására” szólított fel a Transparency International Slovensko civil szervezet is. Az RTVS-ben végbement történéseket csütörtökön Andrej Kiska államfő is nyugtalanítónak minősítette.

Az RTVS vezetése az üggyel kapcsolatban kiadott állásfoglalásában azt írta: a közmédiában egyetlen olyan esemény sem történt, ami miatt a közvéleménynek vagy az újságíróknak nyugtalankodniuk kellene, a most lezajlottnál összehasonlíthatatlanul nagyobb méretű személycserékre került már sor a múltban az intézmény élén történt változások következtében.

Az RTVS jelenlegi vezérigazgatója, Jaroslav Rezník tavaly nyáron került az intézmény élére, korábban a szlovák közszolgálati hírügynökség, a TASR, még korábban pedig – az akkor még önálló intézményként működő – szlovák közszolgálati rádió vezérigazgatója volt. Rezníket a szlovák sajtó a jelenlegi szlovák kormány legerősebb pártjához, az Irány – Szociáldemokráciához közel állónak tartja.

Eközben Magyarországon…

A Mérték Médialemező Műhely, a Magyar Újságírók Szövetsége (MÚOSZ) és az aHang digitális mozgósító platform az MTVA Kunigunda utcai székháza előtt hívta fel a figyelmet arra, hogy Magyarországon a közmédia nem látja el a legfőbb feladatait, és arra, hogy milyen pontokon lehet – a kétharmad mellett is – számon kérni rajta az átláthatatlan működést és az egyoldalú tájékoztatást.

Az esemény nyitányaként Papp Dóra, aHang kampányigazgatója elmondta, hogy az elmúlt hetek több 10 eres tüntetéseit szervező csoport indította el az aHang felületén a Szabadítsuk fel a közmédiát, szüntessék meg az MTVA-t! petíciót, amihez pár nap alatt 8000 aláíró csatlakozott.

Polyák Gábor médiaszakértő, a Mérték Médialemező Műhely vezetője azt mondta, a magyar közmédia csak bitorolja ezt az elnevezést, sokkal inkább tekinthető állami vagy pártmédiának. Szerinte a változó, bővülő médiapiacon is nagy szükség van a közmédiára, hiszen az európai megközelítés szerint ő lenne hivatott megjeleníteni az egymással szemben álló álláspontokat, és kiemelt feladata lenne a párbeszéd lehetőségének megteremtése, de feladata lenne a jelen kulturális értékeinek megőrzése az unokáinknak is. De az elemzések szerint a közmédia nem törekszik párbeszédre és egy politikai érdek kiszolgálását látja el nagyon magas költségvetés mellett.

A petíció „nem a jogalkotóknak szól elsősorban, hanem magának az intézménynek, amely sokat tehetne annak érdekében, hogy évek alatt visszaépítse azt, ami nagyon hiányzik a magyar nyilvánosságból: az értelmes párbeszéd fórumait, a kulturális értékteremtés lehetőségét” – mondta.

A sajtótájékoztatóra Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke konkrét javaslattal érkezett: „Az állami média azon szeletének, ami a közélettel, politikával foglalkozik, nincs olyan részlete, ami törvényesen működne. De még ebből a törvénytelen működési gyakorlatból is kilógnak a miniszterelnök péntek reggeli rádiónyilatkozatai. A Fidesz 2010-ben saját médiaszabályozást állított össze magának a kétharmaddal élve, de ez az egypárti szabályozás sem tekinti semmilyen szempontból kiemelt szereplőnek a kormánypárt vezetőjét, a miniszterelnököt. Utánanéztünk, de sem a médiatörvény, sem a közszolgálati kódex nem tulajdonít kiemelt szerepet a kormánypárt vezetőjének vagy a miniszterelnöknek. Ezzel szemben sokszínű és pártatlan tájékoztatást írnak elő, a politikai alternatívák bemutatását és a vélemények ütköztetését. Tehát ezekből a törvényekből nem lehet levezetni a fix műsoridős gyakorlatot. Nyílt levélben szólítjuk fel az MTVA-t, hogy vagy szüntesse meg a miniszterelnök péntek reggeli Kossuth Rádió-s szereplését, vagy adja meg ezt a lehetőséget a többi párt vezetőjének is.”

Ezt a levelet bárki elküldheti az MTVA-nak, ha elégedetlen a közmédia azon gyakorlatával, hogy aránytalan szereplési lehetőséget biztosít a miniszterelnöknek a többi párt vezetőjével szemben – közölték.