Donald Trumpnak nagyon a bögyében van a kampánystábja és Oroszország esetleges összejátszása mellett már az elnök a nyomozást látszólag akadályozó lépéseit is vizsgáló FBI. A maga részéről mindent meg is tesz, hogy nyilvánosan lejárassa az amerikai szövetségi nyomozóirodát, amit nevezett már tweetjeiben az "ország szégyenének" is. Trumpnak nyilván van motivációja arra, hogy a lehető legrosszabb színben tüntesse fel az FBI-t, de momentán ebben még igaza is lehet. Valami tényleg nagyon nincs rendben a világ leghíresebb nyomozóhatóságánál, írja a Time két tucat forrással folytatott beszélgetésekre alapozva.

Április elején került nyilvánosságra az igazságügyi minisztérium belső ellenőrzési igazgatója, Michael Horowitz jelentése a nem sokkal korábban, a nyugdíjazása előtt napokkal kirúgott Andrew McCabe-ről. Horowitz és munkatársai arra jutottak, hogy McCabe tudatosan hazudott a belső ellenőrzésnek egy szivárogtatásról. Még a 2016-os kampány hajrájában történt, hogy a Wall Street Journal egyik cikkében FBI-os források nyilvánosságra hozták, hogy vizsgálják Clintonék magánalapítványának ügyeit. Mondanom se kell, hogy egy ilyen értesülés a választási kampány hajrájában gyilkos fegyver lehet az érintett ellenfeleinek kezében. McCabe Horowitz jelentése szerint kerek-perec letagadta, hogy bármi köze lett volna az ügyhöz, és igyekezett másokra terelni a gyanút. Csakhogy bebizonyosodott, hogy ő maga engedélyezte az addig titkos vizsgálat tényének nyilvánosságra hozatalát, ráadásul azért, hogy ezzel is bizonyítsa függetlenségét Hillary Clintontól, akinek egyik közeli barátja 2015-ben majd félmillió dollárral támogatta McCabe nejének választási kampányát.

Így most McCabe, aki nemrég még az FBI igazgatóhelyettese volt, hamarosan akár bíróság elé is állhat, mert hazudott a szövetségi hatóságoknak.

Azóta kiderült, hogy Horowitz az FBI tavaly kirúgott FBI-igazgató, James Comey ténykedésében is talált kivetnivalót. Trumpra nézve ironikus, hogy nem az elnököt hergelő oroszügyi vizsgálat kezelésében, hanem rivális Hillary Clinton magánszerverügyében. Horowitz szerint Comey valószínűleg megsértette az igazságügyi minisztérium belső szabályzatát, amikor 2016 júliusában, a Clinton elleni nyomozás vádemelés nélküli lezárását bejelentő sajtótájékoztatóján nyíltan bírálta az éppen ártatlannak talált Clintont a magánszerver használata miatt. Horowitz emellett azt is kifogásolta, hogy Comey a kampány hajrájában minden különösebb ok nélkül nyilvánosságra hozta, hogy újraindították a nyomozást a szerverügyben, hogy aztán három nappal később kiderüljön, semmilyen új információjuk nincs az ügyben.

Ez utóbbi döntően befolyásolhatta a választás eredményét, legalábbis Comey bejelentése előtt Clinton még fölényesen vezetett a közvélemény-kutatásokban, de Comey bejelentése után az előnye elpárolgott, és el is vesztette a választást. Azt immár maga Comey is elismeri, hogy bejelentésének hatása lehetett a választásra.

De nem csak a fejétől bűzlik a hal. Az FBI az elmúlt években több monumentális baklövést is elkövetett. Ügynökeik nem vették komolyan azokat a telefonos tippeket, amelyek arra figyelmeztettek, hogy egy bizonyos Nikolas Cruz erőszakos tartalmakat posztol és iskolai mészárlással fenyegetőzik. Cruz aztán be is teljesítette fenyegetését, 17 emberrel végzett a floridai Parkland gimnáziumában. Ugyanilyen látványos melléfogásuk volt, hogy nem vizsgálták ki kellően a 2016 júniusában az orlandói Pulse diszkóban 49 emberrel végző Omar Mateennal kapcsolatos bejelentéseket.

A Time szerint mindez már az FBI megítélésén is nyomot hagyott. A valaha széles körben nagyra tartott nyomozóirodába vetett bizalom meginogni látszik: a PBS áprilisban végzett közvélemény-kutatása szerint két hónap alatt tíz százalékpontot esett azoknak az aránya a közvéleményben, akik szerint az FBI "csak a munkáját végzi", miközben nyolc százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint az FBI nyomozásai politikailag elfogultak.

És mert az amerikai igazságszolgáltatásban a nép egyszerű gyermekeinek is nagy szerepük van esküdtként, ez a bizalomvesztés már az FBI váderedményességi mutatóin is meglátszik. Idén két látványos bírósági vereséget is szenvedett az FBI, mindkettő a Bundy-családhoz kötődik. Januárban egy szövetségi bíró dobta ki a magát Nevadában elbarikádozó Cliven Bundy ügyét, mert a hatóságok ezer oldalnyi dokumentumot nem adtak át időben a védelemnek, majd egy oregoni bíróság mentette fel Bundy fiait, akik ott egy nemzeti parkot foglaltak el.

Márciusban egy újabb megrázó bírósági vereség következett. Az orlandói bíróság felmentette a bűnpártolás vádja alól Omar Mateen özvegyét, Noor Salmant. Az esküdtszék vezetője az ítélet kimondásakor külön is felhívta a figyelmet az FBI által megfogalmazott vádak ellentmondásaira.

És ezek nem egyedi, elszigetelt esetek, csupán a leglátványosabb kudarcok. A New York állambeli Syracuse Egyetem elemzése szerint 2012 óta minden évben csökkent az FBI váderedményességi mutatója, még úgy is, hogy az ügyészek egyre gyakrabban dobják vissza maguk az FBI vádemelési javaslatait. Így összességében 2012-17 között az FBI által vádemelési javaslattal átadott ügyeknek csupán a 47 százalékában ítélték el a vádlottakat, ami rendkívül alacsony ráta, az amerikai nyomozóhatóságok átlagos eredményességi mutatója 72 százalék.