A női egyenjogúság az európai alapértékek kulcsfontosságú része, sajnos Magyarország ezektől folyamatosan távolodik

Több okból is komoly bírálatokat fogalmazott meg a magyarországi helyzettel kapcsolatban az Európai Parlament (EP) nőjogi és esélyegyenlőségi bizottsága (FEMM), ami reggel megszavazta a témával kapcsolatos véleményét.

A 18:5 arányban elfogadott dokumentumban sajnálatosnak nevezték a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakpolitikák „újraértelmezését és leszűkítését a családpolitikára”, illetve hangsúlyozták, hogy Magyarországon nagyon alacsony a nők aránya a politikai döntéshozói pozíciókban.

A képviselők szerint a női egyenjogúság az európai alapértékek kulcsfontosságú részét képezi, és sajnálják, hogy Magyarország ezektől folyamatosan távolodik, és ezáltal egyre inkább elszigetelődik.

A harmadik Orbán-kormányFotó: Árvai Károly/kormany.hu

A szakbizottságban március végén vitáztak a kérdésről, ami azért volt napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez többek között a FEMM is csatolni fogja a véleményét.

A Sargentini-jelentést az igazságügyi miniszteri posztra jelölt és a tárcát eddig is vezető Trócsányi László az Országgyűlés európai ügyek bizottságában való meghallgatásán lezárt ügyeket listázó vádiratnak nevezte, és azt mondta, nagy vitákra számít ebben az ügyben idén ősszel. Szerinte a Sargentini-jelentés olyan vádirat, amely „rengeteg politikai sejtetésre épül”, illetve „lezárt ügyek listázása”. Szerinte a jelentésben jól tetten érhető az a kettős standard, ami a fiatal demokráciák és a régi demokráciák közötti különbségtételt jelenti, vagyis hogy a régi demokráciákban minden jó, a fiatal demokráciákat viszont meg kell tanítani demokratának lenni. Magyarország ezt nyilvánvalóan nem tudja elfogadni. (MTI)