Az ukrán elnök bejelentette, hogy az országa kilép minden FÁK-megállapodásból, ami ellentétes az érdekeivel

Ukrajna áttekinti az összes megállapodást, amit a Szovjetunió felbomlása nyomán létrejött Független Államok Közösségén (FÁK) belül kötött, és kilép mindegyikből, amelyik nem felel meg a nemzeti érdekeinek – jelentette be Petro Porosenko ukrán elnök azon a kijevi rendezvényen, amit az 1937-1938-as sztálini „nagy terror” áldozatainak emléknapján tartottak. (1938. május 20-ra virradóan Kijevben a szovjet Belügyi Népbiztosság, az NKVD börtöneiben egyetlen éjszaka alatt összesen 563 foglyot lőttek agyon. Történészek szerint a nagy terror alatt az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság területén kb. 199 ezer embert ítéltek el, kétharmadukat golyó általi halálra.)

Az államfő szerint Ukrajna ma magabiztosan távolodik az orosz érdekszférából, Moszkva befolyása alól. Azt mondta, Ukrajna a FÁK-ra 1991-es megalakulása óta úgy tekintett, mint az orosz birodalommal való szakítás „civilizált” módjára, „ez azonban civilizáltan Oroszország hibájából nem sikerült: Moszkva mindvégig arra törekedett, hogy a közösségből új birodalmat formáljon, ahol mindenki a Kreml Szpaszkaja tornyához igazítja az óráját”.

Az elnök a nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) május 2-i ülésén jelentette be, hogy Ukrajna véget vet tevékenységének, és visszahívja képviselőit a szovjet utódállamok által alapított Független Államok Közössége (FÁK) koordinációs testületeiből. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem kilép a FÁK-ból, hiszen annak sohasem volt hivatalosan a tagja: a Szovjetunió szétesésével 1991 decemberében létrejött, 12 tagú Független Államok Közösségének alapokmányát az ukrán parlament sosem ratifikálta.

Porosenko kéri a parlamenttől azoknak a megállapodásoknak az érvénytelenítését, aminek „már nincs értelmük Ukrajna számára”.

Fotó: Sergii Kharchenko/NurPhoto

Az évforduló napján az ukrán külügyminisztérium követelte az Oroszországban és az általa önkényesen megszállt Krím-félszigeten törvénytelenül fogva tartott ukrán politikai bebörtönzött szabadon bocsátását. Marjana Beca külügyi szóvivő közölte: Kijev tudomása szerint legalább 24 ukrán állampolgárságú politikai fogoly raboskodik oroszországi börtönökben és több mint 40 a Moszkva által önkényesen elcsatolt Krímben. Ismételten követeljük az Oroszországi Föderációtól a foglyok szabadon bocsátását – mondta.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál azt írta, jogvédők az Oroszországban és a Krímben politikai okokból bebörtönzött ukránok számát 70-75 közöttire teszik. Közülük 30 ukránt tartanak fogva oroszországi börtönben, 2018 májusi adatok szerint eddig 17-ük ügyében született bírósági ítéletet. (MTI)

November végén 476 újság, rádió, tévécsatorna és internetes oldal ajándékozta oda magát nemzetstratégiai közérdekből az új fideszes médiaalapítványnak, az eddiginél is jobban a kormány felé hajlítva a magyar nyilvánosságot.

A 444 nem közpénzből működik, és szerencsére senki sem tud bennünket a Fidesznek ajándékozni.

A hosszú távú, biztos működéshez viszont a te segítségedre is szükségünk van. Idén 50 millió forintot szeretnénk olvasóinktól összegyűjteni, 36 millió már összejött, ezt nagyon köszönjük!

Hogy elérjük a kitűzött célt, kérjük támogasd rendszeresen a 444-et!

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.