Az ukrán elnök bejelentette, hogy az országa kilép minden FÁK-megállapodásból, ami ellentétes az érdekeivel

Ukrajna áttekinti az összes megállapodást, amit a Szovjetunió felbomlása nyomán létrejött Független Államok Közösségén (FÁK) belül kötött, és kilép mindegyikből, amelyik nem felel meg a nemzeti érdekeinek – jelentette be Petro Porosenko ukrán elnök azon a kijevi rendezvényen, amit az 1937-1938-as sztálini „nagy terror” áldozatainak emléknapján tartottak. (1938. május 20-ra virradóan Kijevben a szovjet Belügyi Népbiztosság, az NKVD börtöneiben egyetlen éjszaka alatt összesen 563 foglyot lőttek agyon. Történészek szerint a nagy terror alatt az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság területén kb. 199 ezer embert ítéltek el, kétharmadukat golyó általi halálra.)

Az államfő szerint Ukrajna ma magabiztosan távolodik az orosz érdekszférából, Moszkva befolyása alól. Azt mondta, Ukrajna a FÁK-ra 1991-es megalakulása óta úgy tekintett, mint az orosz birodalommal való szakítás „civilizált” módjára, „ez azonban civilizáltan Oroszország hibájából nem sikerült: Moszkva mindvégig arra törekedett, hogy a közösségből új birodalmat formáljon, ahol mindenki a Kreml Szpaszkaja tornyához igazítja az óráját”.

Az elnök a nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) május 2-i ülésén jelentette be, hogy Ukrajna véget vet tevékenységének, és visszahívja képviselőit a szovjet utódállamok által alapított Független Államok Közössége (FÁK) koordinációs testületeiből. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem kilép a FÁK-ból, hiszen annak sohasem volt hivatalosan a tagja: a Szovjetunió szétesésével 1991 decemberében létrejött, 12 tagú Független Államok Közösségének alapokmányát az ukrán parlament sosem ratifikálta.

Porosenko kéri a parlamenttől azoknak a megállapodásoknak az érvénytelenítését, aminek „már nincs értelmük Ukrajna számára”.

Fotó: Sergii Kharchenko/NurPhoto

Az évforduló napján az ukrán külügyminisztérium követelte az Oroszországban és az általa önkényesen megszállt Krím-félszigeten törvénytelenül fogva tartott ukrán politikai bebörtönzött szabadon bocsátását. Marjana Beca külügyi szóvivő közölte: Kijev tudomása szerint legalább 24 ukrán állampolgárságú politikai fogoly raboskodik oroszországi börtönökben és több mint 40 a Moszkva által önkényesen elcsatolt Krímben. Ismételten követeljük az Oroszországi Föderációtól a foglyok szabadon bocsátását – mondta.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál azt írta, jogvédők az Oroszországban és a Krímben politikai okokból bebörtönzött ukránok számát 70-75 közöttire teszik. Közülük 30 ukránt tartanak fogva oroszországi börtönben, 2018 májusi adatok szerint eddig 17-ük ügyében született bírósági ítéletet. (MTI)

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.