A 2014-es NATO-csúcson a német kancellár is megígérte, az összes többi tagállam vezetőjéhez hasonlóan, hogy a GDP 2 százalékára emeli a katonai kiadásokat. Ez az USA régi elvárása a tagállamok felé, amit tavaly óta Donald Trump erőteljesen sürget is.
Az új német kormány egyelőre csak ott tart, hogy a jelenlegi 1,2 százalékról 2025-re 1,5 százalékra emeli a katonai kiadásokat, de német politikusok és szakértők szerint már ez sem lesz egyszerű menet.
Nem csak azzal van baj, hogy honnan vegyék el a pénzt, hanem azzal is, hogy nem tudják, hogy mire költsék. Tavaly sem sikerült például annyi új fegyvert vásárolniuk, mint amennyire pénz volt rá, mert a katonai közbeszerzések nagyon körülményesen mennek, és az ezzel foglalkozó hivatalokban kevesen dolgoznak.
Ráadásul hiába vásárolnak például új repülőket, ha kevés a pilóta, és általában a technikai személyzet is, sok területen nincs utánpótlás egyszerűen.
"Nem duplázhatjuk meg a Bundeswehrt csak úgy. Hogyan is volna lehetséges ez?" - tette fel például a kérdést Hans-Peter Bartels, a német parlament honvédelmi bizottságának egyik tagja, a Financial Times cikkében.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.